Ugrás a tartalomhoz

Eleginus gracilis

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eleginus gracilis
Eleginus gracilis ivadékok
Eleginus gracilis ivadékok
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Paracanthopterygii
Rend: Tőkehalalakúak (Gadiformes)
Család: Tőkehalfélék (Gadidae)
Nem: Eleginus
(Fischer de Waldheim, 1813)
Faj: E. gracilis
Tudományos név
Eleginus gracilis
(Tilesius, 1810)
Szinonimák
  • Eleginus navaga gracilis (Tilesius, 1810)
  • Gadus gracilis Tilesius, 1810
  • Gadus wachna Pallas, 1814
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Eleginus gracilis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Eleginus gracilis témájú kategóriát.

Az Eleginus gracilis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe, ezen belül a tőkehalfélék (Gadidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az Eleginus gracilis elterjedési területe a Csendes-óceán északi része; az Észak-Korea-i Sárga-tengertől, a Bering-tengeren keresztül egészen az alaszkai Sitkáig. Az előfordulásának a pontosabb megadása, további kutatásokat igényel.

Megjelenése

[szerkesztés]

Ez a tőkehal legfeljebb 55 centiméter hosszú és 1300 gramm súlyú. 39-47 csigolyája van. Az Eleginus gracilisnak három hátúszója és a két farok alatti úszója van. Az alsó állkapcsa rövidebb, mint a felső állcsont. Az egyetlen tapogatószála körülbelül olyan hosszú, mint a szem átmérőjének a fele. Az oldalvonal a test elülső részénél meggörbült, és a második hátúszó alatt végződik. A fejen nincsenek oldalvonal pórusok. Háti része szürkés, de néha világosabb, ezüstös-lila, gyakran sötét foltokkal. Hasi része sárgás, néha ezüstös-fehér. Úszói szürkések; a hát- és farokúszót fehér sáv szegélyezi.

Életmódja

[szerkesztés]

A csendes-óceáni tőkehalak közül, ez a faj egyaránt megél a sós, édes- és brakkvízben is. 300 méteres mélységben is megtalálható. A folyókba jól behatol, de csak addig, ameddig az árapály térség érzékelhető. A kifejlett példányok évszakonkénti vándorlást tanúsítanak; nyáron az íváshoz a partok közelébe úsznak, míg télen, táplálkozási célból eltávolodnak a partoktól. Az ivadékok és felnőtt halak, egyéb halakkal és fenéklakó rákokkal táplálkoznak.

Legfeljebb 15 évig él.

Felhasználása

[szerkesztés]

Az Eleginus gracilis jelentős gazdasági értékkel bír.

Források

[szerkesztés]
  • Eleginus gracilis (Tilesius, 1810) FishBase
  • Cohen, D.M., T. Inada, T. Iwamoto and N. Scialabba, 1990. FAO species catalogue. Vol. 10. Gadiform fishes of the world (Order Gadiformes). An annotated and illustrated catalogue of cods, hakes, grenadiers and other gadiform fishes known to date. FAO Fish. Synop. 125(10). Rome: FAO. 442 p.