Egedy Elemér

Egedy Elemér
Született	Egedy József Elemér 1902. május 5. Abony
Elhunyt	1977. május 2. (74 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	belgyógyász
Iskolái	Kossuth Lajos Gimnázium (–1920) Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1926, orvostudomány)
Kitüntetései	díszpolgár (Abony)
Sablon • Wikidata • Segítség

Egedy Elemér, teljes nevén Egedy József Elemér (Abony, 1902. május 5. – Budapest, 1977. május 2.) belgyógyász, egyetemi magántanár, az orvostudományok kandidátusa (1964–1966), Egedy Lehel (1939–2003) jogász, ügyvéd apja.

Élete

Egedy József földműves és Egedy Veronika fiaként született. Testvére Egedy Sándor (1919–1994) belgyógyász, gasztroente­rológus. Középiskolai tanulmányait a ceglédi Kossuth Lajos Főgimnáziumban végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatójaként 1926-ban általános orvosi oklevelet szerzett. 1926–1927-ben a III. sz. Belklinika díjtalan gyakornoka, majd 1937-ig egyetemi tanársegéde. 1929-ben kórszöveti és kórvegyi vizsgálatok témakörben laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett. 1937 és 1943 között a Pázmány Péter Tudományegyetem (1951-től Budapesti Orvostudományi Egyetem) I. sz. Sebészeti Klinika belgyógyász főorvosa és laboratóriumvezető egyetemi tanársegéde, 1943 és 1949 között egyetemi magántanára, 1949 és 1957 között újból egyetemi tanársegéde, 1957-től 1966-ig egyetemi docense. 1943-ban a műtéti előkészítés és utókezelés című tárgykörben magántanárrá habilitálták. 1966-ban fiával együtt kémkedés vádjával letartóztatták, és 9 év szabadságvesztésre ítélték. Ugyanebben az évben megvonták tőle kandidátusi fokozatát. 1972-ben kedvezménnyel szabadult.

Felesége Udiczky Adrienn Márta Mária (1908–?) volt, Udiczky Péter és Kiss Gizella lánya, akivel 1932. október 22-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.

Főbb művei

• A synthalin hatása a gyomor motilitására és secretios mechanismusára. Györgyi Gézával. (Orvosi Hetilap, 1929)
• Az influenzával kapcsolatos szívbántalmakról. – A légembolia okozta szívelváltozások kimutatása electrocardiographiai úton. Dudits Andorral, Radnai Pállal. – Szénhidrátmentes liszttel végzett klinikai vizsgálatok cukorbetegeken. (Orvosi Hetilap, 1933)
• Az arteria coronaria keringés kísérleti electrocardiographiai vizsgálata. Kelemen L.-lel. (Korányi Sándor-emlékkönyv. Budapest, 1936)
• Az electrocardiographia az operatív szakmák szolgálatában. (Orvosképzés, 1936)
• Új eljárás a hypertonia kezelésére. (Orvosi Hetilap, 1936)
• A sympathicus idegrendszeren végzett műtétek kérdésének mai állása. (Magyar Orvos, 1937)
• Electrocardiographiai elváltozások vérvétel után. – A vérszegénység kezelése activált vassal. (Orvosi Hetilap, 1937)
• Az endarteriitis obliteransról. (Orvosképzés, 1937)
• Alkohol és májcirrhosis. Sivó Rudolffal. (A Magyar Belorvosok Egyesülete I. Nagygyűlésének referátumai. Budapest, 1937)
• A szívbetegek számának szaporodásáról. (Közegészségügyi Értesítő, 1937)
• A pajzsmirigy-túltengésben szenvedő betegek műtéti előkészítéséről és műtét utáni kezeléséről. (Orvosképzés, 1938)
• Az intrapericardialis nyomásfokozódás hatása a coronariakeringésre. – A tüdőverőér kísérleti elzárásának hatása a coronariakeringésre. – A coronariakeringés functionalis zavara. (Orvosi Hetilap, 1938)
• Végtagok vérkeringésének zavarai. (Közegészségügyi Értesítő, 1938)
• A szívkoszorúér elzáródás abdominalis alakjáról. – Vérkeringési szervek műtéti előkészítése és utókezelése. (Emlékkönyv Verebélÿ Tibor tanári működésének 25. évfordulójára. 1914–1939. Budapest, 1939)
• Hashártyagyulladás, illetve cardiovascularis rendszer elégtelenség képében lefolyó cukorbajos comáról. (A budapesti magyar kir. Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának dolgozatai. Bp., 1943)
• Műtéti előkészítés és utókezelés belorvosi szempontból. Monográfia. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 184. Bp., 1943)
• Enteritis necrotisans. Sótonyi Gáborral, Szántó Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1951. 45.)
• A vena portae leszorítása hypothermiában. Csillag Istvánnal, Jellinek Harryval. (Kísérletes Orvostudomány, 1954, angolul: Prevention of Portal Death by Means of Hypothermia. Acta Morphologica, 1954)
• Szívtamponáddal járó thoracoabdominalis szúrás. Drobni Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1955. 47.)
• A splenectomia késői eredményei Werlhof-kórban. Szántó Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1956. 29.)
• Adatok a műtéti előkészítés és utókezelés haladásához. (Emlékkönyve a Budapesti I. sz. Sebészeti Klinika 50 éves és Hedri Endre egyetemi tanárságának 10 éves évfordulójára. Budapest, 1959)
• Vascularis és cardinalis problémák öregkorban. (A gyakorló orvos könyvtára. A gerontológia elméleti és klinikai kérdései. Szerk. Haranghy László. Budapest, 1959)
• A szonda nélküli próbareggeli eredményének szerepe és jelentősége a chronikus gastritis röntgentüneteinek értékelésében. Zsebők Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1959. 2.)
• A mellékvesekéreg-hormonok szerepe a sebészi gyakorlatban. (Magyar Sebészet, 1962)
• Niereninsuffizienz nach chirurgischen Eingriffen bei schweren Leber-, Gallen- und Pancreaserkrankungen. Többekkel. (Acta Chirurgica, 1962)
• Újabb eredmények a műtéti előkészítés és utókezelés terén. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1963). Megjegyzés: Az MTA–TMB Egedy Elemér kandidátusi fokozatát a NET 1963. évi 19. tvr. 22. §-a alapján megvonta (1966. jún. 24-én)

Források

• Egedy Elemér. nevpont.hu (2013) (Hozzáférés: 2024. december 31.)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8  
• Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4