Ugrás a tartalomhoz

Zsebők Zoltán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsebők Zoltán
Született1908. június 28.[1]
Budapest
Elhunyt1984. február 20. (75 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1934, orvostudomány)
KitüntetéseiKossuth-díj (1958)
SírhelyeFarkasréti temető (22-2-7)[3][4]
Sablon • Wikidata • Segítség

Zsebők Zoltán (Budapest, Józsefváros, 1908. június 28.[5] – Budapest, 1984. február 20.) Kossuth-díjas magyar orvos, radiológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952), az orvostudományok doktora (1957).

Életpályája

[szerkesztés]

Zsebők Bálint (1883–1956) szabósegéd és Kornblüh Sosie[6] (1889–1979) varrónő fia. Gyermekkorát apai nagyszüleinél, Szentgálon töltötte. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1934-ben avatták orvosdoktorrá. 1934 és 1936 között a budapesti Szent Rókus Kórház röntgen-segédorvosa volt, majd 1936 és 1939 között az Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetben dolgozott alorvosként. 1939 és 1944 között főorvos a Munkácsi és a Beregszászi Kórházban. 1944–45-ben hadikórházban működött. 1945 szeptemberében az Országos Társadalombiztosító Intézet orvos-aligazgatója, 1945-48-ban a Népjóléti, illetve a Kultuszminisztérium államtitkára, illetve miniszteri osztályfőnöke volt. Jelentős szerepet játszott a budapesti orvosi kar intézményeinek újjáépítésében. 1947-ben a radiológiai gyakorlat egyetemi magántanárává habilitálták, 1948 és 1962 között docensi beosztásban az I. sz. Sebészeti Klinika épületébe integrált röntgen osztályokat vezette. 1962-től 1978-ig, nyugdíjazásáig a Radiológiai Klinikát irányította. Nevéhez fűződik a korszerű radiológia módszereinek hazai bevezetése. Számos külföldi tudományos társaság választotta tiszteleti tagjává, több hazai és külföldi szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. A Magyar Radiológia és a Stratigraphia című folyóiratokat szerkesztette.

Szerepvállalása a református egyházban

[szerkesztés]

Elnöke volt az Országos Béketanácsnak, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke.

Családja

[szerkesztés]

Testvére: Tekes Sándorné Zsebők Kornélia (1910–2012) tanítónő. Felesége 1938-tól H. Nagy Zsuzsanna (1912–) tanítónő. Fia Zsebők István, később Stefan Sigerist (1945–) közgazdász.[7]

Emlékezete

[szerkesztés]

Róla nevezték el 1984-ben a Zsebők Zoltán Szakrendelőt (1183 Budapest, Thököly út 3.). A Magyar Radiológusok Társasága tiszteletére Zsebők Zoltán-emlékérmet alapított.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Kossuth-díj (1955)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1963)
  • Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
  • Bugát Pál-emlékérem (1972)
  • Korányi Sándor-emlékérem (1972).
  • Szocialista Magyarországért Érdemrend (1978)
  • Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1983)

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A tüdő röntgenanatómiája. Ifj. Kovács Ferenccel. (Budapest, 1953, 2. bővített és átdolgozott kiadás: 1959)
  • Röntgenanatomie der Neugeboreuen-und Sanglingslunge (Stuttgart, 1958)
  • A radiológia alapvonalai. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1966, 2. bővített kiadás: 1969: 3. átdolgozott és bővített kiadás: 1973)
  • A radiológia alapvonalai (Budapest, 1973)
  • Orvosi radiológia (Budapest, 1979)
  • A gyógyító sugár (Budapest, 1970)
  • Lépcsőfokok (Visszaemlékezések, Budapest, 1981)

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsebők_Zoltán&oldid=26760581”