Egér a Holdon
| Egér a Holdon (The Mouse on the Moon) | |
| 1963-as brit film | |
 | |
| A film 1963-as plakátja | |
| Rendező | Richard Lester |
| Producer | Walter Shenson |
| Alapmű | The Mouse on the Moon |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró |
|
| Főszerepben |
|
| Zene | Ron Grainer |
| Operatőr | Wilkie Cooper |
| Vágó | Bill Lenny |
| Díszlettervező | John Howell |
| Gyártás | |
| Ország |  Egyesült Királyság |
| Nyelv | angol |
| Forgatási helyszín | Pinewood Studios, Iver Heath, Buckinghamshire; Piccadilly Circus, London, Egyesült Királyság. Washington, D.C., ENSZ-székház, Manhattan, New York City,  USA. |
| Játékidő | 100 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | |
| Bemutató | .svg){kind=small} 1963. máj. 3.  1963. jún. 17.  1963. szep. 27.  1964. június |
| Korhatár |  |
| További információk | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egér a Holdon témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Egér a Holdon, eredeti címe The Mouse on the Moon, 1963-ban bemutatott brit (angol) színes filmvígjáték, Richard Lester rendezésében, az 1959-es Ordító egér c. film cselekményének igen laza folytatása, a nagyhatalmak között folyó hidegháborús űrverseny paródiája. Peter Sellers 1959-es egyszemélyes alakításait itt Margaret Rutherford, Bernard Cribbins és Terry-Thomas játssza el. Kokintz professzor szerepét ebben a filmben is David Kossoff alakítja.
Cselekmény
[szerkesztés]Az ordító egér történetéből megismert aprócska Nagy-Fenwick Hercegséget pénzügyi összeomlás fenyegeti, amikor a miniállam egyetlen exportcikke, a Fenwick Grand Rouge vörösbor érthetetlen okokból elkezd felrobbanni a fogyasztók kezében. Kokintz professzor (David Kossoff), a Quark-bomba feltalálója is hiába vizsgálja a bort, nem jön rá a megoldásra. Az Egyesült Államok kitiltja piacáról a fenwicki vörösbort. Rupert „Bobo” Mountjoy herceg-miniszterelnök (Ron Moody) a turizmus fejlesztésének ürügyén saját fürdőszobájába akarja bevezetni a melegvizet. Ehhez nagy összegű kölcsönért folyamodik az Egyesült Államokhoz, hivatalos indokként a nagy-fenwicki űrkutatás fejlesztését adja meg: a hercegség azzal kíván belépni a nagyhatalmak sorába, hogy embert küld a Holdra. Mountjoy arra számít, hogy az USA állandóan arról papol, hogy az űrkutatást nemzetközi összefogással kell végezni. A kis hercegség bizonyára nem fog tudni rakétát indítani a Holdra, nem fogja veszélyeztetni az USA elsőségét, viszont olcsó propagandalehetőséget biztosít „nemzetközi együttműködés” üres szólamához.
Az amerikai kormányzat éppen arról vitázik, hogy csak akkor küldenek embert a Holdra, ha biztonsággal vissza is tudják hozni. Nagy-Fenwick folyamodványát olvasva a miniszternek az a véleménye, hogy ilyen kis összegből egy szkafandert sem lehet vásárolni, és a hercegség bizonyára csak a melegvizet akarja bevezetni a kastélyba. De propaganda-célokból a kért összeg dupláját adja nekik, ráadásul vissza nem térítendő segélyként. Az ENSZ-közgyűlésben az amerikai küldött bejelenti, hogy jelentős segéllyel támogatja egy fejlődő ország űrkutatását.
Mountjoy herceg-miniszterelnök rezidenciáját tiltakozó tömeg veszi körül, lemondását követelik. A miniszterelnök megkapja a jó hírt az amerikai segély érkezéséről. Hazahívja Angliából fiát, Vincentet (Bernard Cribbins), akit saját utódjául szemelt ki. Csalódással állapítja meg, hogy az angliai college rossz hatást tett Vincentre, a fiú tiszteli a fair playt és űrhajóssá akar válni. A miniszterelnök a pénzből elkezdi a melegvízhálózat kiépítését. Az elkeseredett Vincent udvarolni kezd az ellenzéki pártvezér lányának, Cynthiának (June Ritchie), aki a miniszterelnök elleni tüntetéseket szervezi. Közben megérkezik a rivális Szovjetunió ajándéka, egy kiselejtezett Vosztok űrrakéta, benne Lajka kutya ketrecével. Kokintz professzor felfedezi, hogy a robbanékony fenwicki vörösbor kiváló rakéta-hajtóanyag. A szovjet rakétát elhelyezik egy vártoronyban, Kokintz professzor látszólag ebből építi a melegvíz-kazánt, titokban azonban Vincenttel összefogva hajtóművet szerkeszt és a kilövést készíti elő.
A miniszterelnök meghívja a nagyhatalmak megbízottait egy látvány-kilövésre. Megbízza Kokintzot, hogy produkáljon valami ártalmatlan, de látványos tűzijátékot, hogy a vendégek lássák, Nagy-Fenwick rendeltetésszerűen használta fel az adományokat, és a további fejlesztésre újabb pénzeket lehessen kérni. A brit titkosszolgálat legjobb titkosügynöke, Maurice Spender (Terry-Thomas) bejut a titkos toronyba. Kokintz és Vincent leleplezik Spendert, de nem buktatják le, hanem büszkén körbevezetik és bemutatnak neki mindent. Spender jelentése és fotói alapján a brit MI-5 szakértői megállapítják, hogy az épülő gépezet nem működőképes rakéta, csak egy melegvíz-hőközpont. Ráadásul Kokint professzor a szökési sebességet sem akarja elérni, a Holdig tartó (normálisan kétnapos) repülést kényelmes tempóban három hétre tervezi, ami nyilvánvaló nonszensz. A titkosszolgálat az egész projektet megtévesztő kamunak minősíti.
Az ünnepélyes „kilövésre” érkező amerikai, szovjet és brit vezetők egyetértenek abban, hogy Nagy-Fenwick most lelepleződik, a miniállam visszaélt a nemzetközi adományokkal, végre le lehet állítani a segélyprogramokat. Mindenki meglepetésére azonban a rakéta, fedélzetén Kokintz-cal és Vincentttel szép lassan felemelkedik és eltűnik a magasban. A miniszterelnök kétségbe van esve, rádión követeli, hogy Kokintz forduljon vissza, ne tegye féltékennyé a nagyhatalmakat, így nem kapnak további pénzt, nem lesz melegvíz. Az amerikai és szovjet delegátusok egymást taposva rohannak haza, hogy három héten belül felkészítsék és kilőjék saját űrhajósaikat, hogy utolérjék és megelőzzék a lassan repülő, bormeghajtású nagy-fenwicki rakétát. Mindkét nagyhatalom űrhajózási szervezetét egy-egy volt náci német rakétaszakértő irányítja.
Útközben Vincent véletlenül rákönyököl egy kapcsolóra, emiatt a rakéta némileg felgyorsul, és a vártnál hamarabb száll le a Holdon. Kitűzik Nagy-Fenwick lobogóját és a Holdat a hercegség felségterületévé nyilvánítják. Rögtön utánuk leszáll az amerikai és a szovjet űrhajó is, a zászlókkal kiszálló űrhajósok is maguknak követelik az elsőséget. A Kokintzék kabinjában elköltött közös vacsora közben kiderül, hogy senkinek sincs rádiókapcsolata a Földdel, az elsőséget tehát az követelheti magának, aki hamarabb hazaér. Az amerikaiak és szovjetek rohannak vissza rakétájukhoz, de sietségükben összecserélik a két űrhajót, és felszállás helyett mindkettő elsüllyed a holdfelszín porában. Mind az amerikai, mind a szovjet űrhajósok Nagy-Fenwick rakétájában vendégeskedve térnek vissza. Rádiókapcsolat hiányában a Földön úgy hiszik, mindhárom űrhajó elpusztult. A rakéta pontosan akkor érkezik vissza Nagy-Fenwickbe, amikor közös gyászünnepség keretében készülnek leleplezni három ország elveszett űrhajósainak közös emlékművét, „Egyetértés a Hold körül” felirattal. Cynthia boldogan Vincent nyakába borul, a szovjet és amerikai delegátusok pedig összeverekszenek, hogy eldöntsék, kit illet az első Holdra szállás dicsősége.
Szereposztás
[szerkesztés]| Szerep | Színész[1] | Magyar hangja (1. szinkron)[2] |
Magyar hangja (2. szinkron)[3] |
|---|---|---|---|
| XIII. Gloriána nagyhercegnő | Margaret Rutherford | ? | Hacser Józsa |
| Rupert „Bobo” Mountjoy miniszterelnök | Ron Moody | ? | Reviczky Gábor |
| Vincent Mountjoy, Rupert fia | Bernard Cribbins | ? | Szerémi Zoltán |
| Kokintz professzor | David Kossoff | Szabó Ottó | Makay Sándor |
| Maurice Spender brit titkosügynök | Terry-Thomas | Tolnai Miklós | Székhelyi József |
| David Benter, ellenzéki vezér | Roddy McMillan | ? | Rosta Sándor |
| Cynthia Benter, aktivista | June Ritchie | ? | Gubás Gabi |
| Hugh, brit delegátus | John Le Mesurier | ? | Fülöp Zsigmond |
| Bracewell, amerikai delegátus | John Phillips | ? | Bács Ferenc |
| A brit MI-5 embere | Eric Barker | ? | Szersén Gyula |
| Wendover, miniszteri titkár | Tom Aldredge | ? | Karácsonyi Zoltán |
| Brit tanácsadó | Michael Trubshawe | ? | Simon György |
| Szovjet delegátus | Peter Sallis | ? | Kardos Gábor |
| Von Neidel | John Bluthal | ? | Fodor Tamás |
| Simon, brit szakértő | Allan Cuthbertson | ? | Forgács Gábor |
| Charles | Robin Bailey | ? | Várday Zoltán |
| Vidéki gazdálkodó | John Wood | ? | Végh Ferenc |
| Udvarhölgy | Lucy Griffiths | ? | ? |
| Brit tévés hírolvasó | Frank Duncan | ? | Korbuly Péter |
| Narrátor hangja | ? | ? | Kertész Péter |
Érdekesség
[szerkesztés]- Spender brit szuperügynök megformálásáért Terry-Thomast 1964-ben Golden Globe-díjra jelölték. kapott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szereposztás az IMDb.com szerint
- ↑ Egér a Holdon (The Mouse on the Moon, 1963) 1. szinkron, Videovox Stúdió Kft. az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
- ↑ Egér a Holdon (The Mouse on the Moon, 1963) 2. szinkron (1974), Duna Televízió az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
További információ
[szerkesztés]- Egér a Holdon a PORT.hu-n (magyarul)
- Egér a Holdon az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Egér a Holdon az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Egér a Holdon a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Egér a Holdon a Box Office Mojón (angolul)
- The Mouse on the Moon, 1963 British comedy film (angol nyelven). British Comedy Guide (comedy.co.uk). (Hozzáférés: 2021. május 11.)
- Egér a Holdon, teljes film, magyar szinkronnal. videa.hu. [2021. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 11.)
