Ecce Homo (Borja)
| Ecce Homo | |
 | |
| Művész | Elías García Martínez, Cecilia Giménez (1930, 2012) |
| Műfaj | szakrális művészet |
| Magasság | 50 cm |
| Szélesség | 40 cm |
| Múzeum | Santuario de Misericordia |
| Gyűjtemény |
|
| Település | Borja |
| Anyag | olajfesték |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ecce Homo témájú médiaállományokat. | |
A borjai Ecce Homo egy 1930 körül készült hagyományos Krisztus-ábrázolás volt. Egy 2012-es amatőr restaurálási kísérlet után internetes mém lett belőle.[1]
Története
[szerkesztés]Elías García Martínez (1858–1934) spanyol festő, a zaragozai művészeti iskola professzora, 1930 körül[2] festette a töviskoronás Jézust a borjai Santuario de Misericordia templom belső falára. A kép valószínűleg Guido Reni egyik festményének másolata volt,[3] és nem volt különösebben értékes.[4]
2012-re a freskó a nedvesség miatt erősen megkopott. A hitközség egyik tagja, az akkor 81 éves Cecilia Giménez elhatározta, hogy felújítja a művet. Az amatőr munka eredménye egy elnagyolt, majomszerű figura lett.[1][5]
A freskó megcsúfolását 2012. augusztus 6-án fedezték fel.[3] A hívők először azt hitték, hogy a kép rongálás áldozata lett, de Giménez saját bevallása szerint jóhiszeműen járt el. Az eredeti művész rokonai felháborodtak, és a kép helyrehozását követelték.[6] A városi tanács úgy döntött, hogy eltávolítja a freskót.[4]
Hírnév
[szerkesztés]A felfedezést követő napokban a helyi újságok cikkezni kezdtek róla, majd augusztus 22-én több nemzetközi sajtóorgánum is felkapta a hírt. Rövid idő alatt internetes mém lett belőle: számos vicces kép és film készült róla,[1] emberek ezrei keresték fel a templomot, és szuveníreket is kezdtek árulni.[5] Felismerve a turizmusban rejlő lehetőséget, a városi tanács úgy döntött, hogy meghagyja a freskót, és belépődíjat kezdett szedni a látogatóktól.[2] Négy év alatt 175 000, jórészt külföldi turista látogatta meg a várost. Cecilia Giménez saját kiállítást nyitott, és a turistaforgalom fellendülése révén keletkező haszonból is részesedést kapott.[5]
2016-ban megalapították a freskónak dedikált látogatóközpontot[7] és múzeumot.[8] A mű továbbá egy operát és egy filmet is ihletett.[6]
A magyar sajtóban a művet általában Bundás Jézus vagy Bundás Krisztus néven említik.[1][5][7]
Hasonló esetek
[szerkesztés]- Ugyancsak egy idős spanyol hívő egy XVII. századi Szent Mihály-szobrot próbált restaurálni, hasonló eredménnyel.[9]
- A villamartíni Martera középkori erődítmény a felújítás után betonkocka lett.[10]
- Egy kínai szentély Csing-dinasztia alatt készült freskója a restauráció után Disney-stílusú karikatúrához lett hasonló.[11]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Mindenki látni akarja a Bundás Krisztust, origo.hu, 2012. augusztus 29.
- ↑ a b Spanish turn ruined Christ fresco into money-spinner, theguardian.com, 2013. augusztus 14.
- ↑ a b Un hecho incalificable, Centro de Estudios Borjanos, 2012. augusztus 7.
- ↑ a b Elderly woman destroys 19th-century Spanish fresco, independent.co.uk, 2012. augusztus 22.
- ↑ a b c d Részesedést kap a restaurátor, fidelio.hu, 2013. augusztus 15.
- ↑ a b Terrible Ecce Homo restoration has made the woman a local hero, metro.co.uk, 2016. február 20.
- ↑ a b Látogatóközpontot nyitottak a bundás Jézus-freskónak, index.hu, 2016. március 20.
- ↑ El Museo Cecilia Giménez se inaugura, elperiodicodearagon.com, 2016. július 19.
- ↑ Bungling artist in hiding after giving archangel arched eyebrows, thetimes.co.uk, 2016. július 22.
- ↑ Elbaltázták az ezeréves mór kastély rekonstrukcióját, tervlap.hu, 2016. március 11.
- ↑ Modern arculatot kapott egy Csing-korabeli freskó, mult-kor.hu, 2013. október 24.
További információk
[szerkesztés]- Cecília Jézusa, Talita keresztény női magazin, 2013. október 12.