Eöttevényi Olivér
| Eöttevényi Olivér | |
| Született | 1871. március 20.[1] Győr[2] |
| Elhunyt | 1945. április 27. (74 évesen)[1] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Pozsonyi Evangélikus Líceum |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Eöttevényi Olivér (1918-ig Eöttevényi Nagy; Győr, 1871. március 20. – Budapest, 1945. április 27.) ügyvéd, jogi és politikai író.
Élete
[szerkesztés]A nemesi származású eöttevényi Nagy család sarja. Édesapja, eöttevényi Nagy Endre (1823-1902) városi törvényszéki bíró, ügyvéd, édesanyja, Peregi Etelka volt. Középiskoláit a bencések győri főgimnáziumában és a pozsonyi ágostai evangélikus líceumban, jogi tanulmányait pedig az ottani jogakadémián és a Budapesti Egyetemen végezte, ahol 1895-ben jogi doktoratust nyert. Pozsonyban volt ügyvédi gyakorlaton, miközben Pozsony megye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezték ki. Az ügyvédi vizsgálatot 1897 tavaszán letette s Pozsonyban ügyvédi irodát nyitott. 1903-tól eperjesi, 1907-től kassai állami jogakadémiai tanár a közjog, politika, nemzetközi jog tanszéken. 1918. január 17.-én IV. Károly magyar király megengedte a névváltoztatását.[4] 1917-1918-ban Krassó-Szörény vármegye főispánja lett, majd 1919-től Budapesten élt, előbb mint nyugdíjas, majd 1922-től a Magyar Külügyi Társaság igazgatója lett. Számos külföldi előadást tartott a nemzetközi jog problémáiról. Neje Kvassay Anna (1878-1954) volt.
Művei
[szerkesztés]- Az általános választójogról. Pozsony.
- 1907 A választói jog problémái. Budapest.
- 1905-1911 A magyar közjog tankönyve. Kassa.
- 1910 Ausztria nemzetiségi politikája. Magyar Társadalomtudományi Szemle 3/6, 465-489.
- 1913 Az osztrák közjog tanítása. Magyar Társadalomtudományi Szemle 6/5, 364-375.
- 1913 Osztrák közjog. Budapest.
- 1914 Gazdasági jogismeret. Budapest.
- 1915 A háború a nemzetközi jog megvilágításában. Budapest.
- 1915 Ungarns völkerrechtliche Tätigkeit. Breslau.
- 1916 Háború és diplomácia. Budapest.
- 1925 Nemzetiségi törvényünk és a kisebbségi szerződések. Pécs.
- 1932 La constitution de la Hongrie. Budapest. (angol nyelven is)
- 1937 A közelkelet külpolitikája. Budapest.
- 1942 Ferenc Ferdinánd. Budapest.
- 1943 A császári ármádiától a nemzeti hadseregig. Budapest.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03794.htm
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
- ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 383. oldal
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- A m[agyar] kir[ályi] belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Szerk. és kiadta Gerő József. Bp., 1938. Kovács és Szegedi ny.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
- A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Vajay, Szabolcs: Ordinis Sancti Iohannis in Hungaria thesaurus ac corpus : Obedientia Brandenburgensis : Repertorium Historicum Familiarum quibus Milites procedent. [Címvált. a gerincen: A Johannita Rend lovagjai, 1854-1987.]. [München], 1987.