Dzsampal Gyaco
Dzsampal Gyaco | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1758. július 29. Tibet |
Elhunyt | 1804. november 19. (46 évesen) Lhásza |
Szülei | Phuntsok Wangmo Sonam Dhargye |
Munkássága | |
Vallás | buddhizmus |
Felekezet | tibeti buddhizmus gelug iskola |
Tisztség | a 8. dalai láma |
Hivatali idő | 1777–1804 |
Elődje | Kalszang Gyaco |
Utódja | Lungtok Gyaco |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsampal Gyaco témájú médiaállományokat. |
Jampal Gyaco (1758. július 29. – 1804. november 19.) a nyolcadik dalai láma Tibetben.
1758-ban született a tibeti Ücang tartomány délkeleti részében, Lari Gang (Tob-rgyal La-ri Gang) településen, az eredetileg Kám tartományból származó Szonam Dargye (apa) és Puncok Vangmo (anya) gyermekeként.[1] A család annak a Drala Cegyalnak a leszármazottja, aki a Geszer kánról szóló eposz egyik főhőse volt.[2]
Hagyományos története
[szerkesztés]Jampal Gyaco fogantatásakor a faluban rendkívüli szüret volt, hiszen minden árpaszáron három, négy vagy öt fül volt, amelyre korábban még sehol Tibetben nem volt példa. Amikor Jampal édesanyja, Puncok Vangmo és egy rokon a kertben vacsoráztak egy hatalmas szivárvány jelent meg, amelynek egyik vége megérintette az anya vállát. Ezt a jelet egy szent lény születésének tulajdonították.
Születése után röviddel, a tűz-bika évének (1758) hatodik hónapjában a szent csecsemő gyakran kísérelt meg meditációs pózba felülni az ég felé nézve. Amikor Loszang Palden Jesi, a 6. pancsen láma először hallott a fiúról, azonnal felismerte, hogy ő a dalai láma hiteles reinkarnációja.
Két és fél éves korában Jampalt egy nagy létszámú lámákból és hivatalnokokból álló kontingens vette oltalmába, akik ezután a Tasilhumpo kolostorba szállították Sigace városa mellett. Jampal részére a kolostorban a dalai lámáknak járó ceremóniát rendeztek.
Lhászába szállították és ötéves korában (nyugati számítások szerint négyéves volt) beavatták a víz-ló évének hetedik hónapjában (1762) a Potala palotában. A beavatási szertartást Demo Tulku Jampal Jeshi vezetésével tartották, aki később a fiatalkorú dalai lámákat képviselő régens szerepét töltötte be.[2]
Röviddel azután, hogy az újonc papi fogadalmat letette, megkapta a Jampal Gyaco nevet Loszang Palden Jesétől, majd 1777-ben teljes egészében felavatták.
Az országot továbbra is régensek irányították egészen a fa-sárkány évéig (1784). Ekkor a régenst Kínába küldték, így a dalai láma egyedül irányított 1790-ig, a régens visszatértéig.
1788-ban konfliktus támadt a nepáli gyapjúkereskedőkkel, amelynek a gurkákkal való összetűzés lett a vége. 1790-ben a gurkák megtámadták Dél-Tibetet és számos tartományt el is foglaltak. Az 1796-ban megpecsételt békeszünet után a nepáliak elhagyták Tibet területét.
A Norbulingka park, a nyári palota és egyéb intézkedések
[szerkesztés]A 8. dalai láma építtette a lhászai Norbulingka parkot és a nyári palotát 1783-ban.[3] Készíttetett ezen kívül egy teljes egészében rézből készült buddha szobrot a dél-tibeti emberek számára, amelyet az 1960-as években Indiába szállítottak és jelenleg egy tibeti könyvtár udvarán áll (Library of Tibetan Works & Archives) Daramszalában.[4]
A láma 1804-ben hunyt el 47 éves korában (nyugati számítások szerint 46 éves volt).[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Khetsun Sangpo Rinpoche 47. oldal
- ↑ a b "The Eighth Dalai Lama JAMPHEL GYATSO". Namgyalmonastery.org. [2007. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
- ↑ Thubten Samphel és Tendar. The Dalai Lamas of Tibet. Roli & Janssen, New Delhi, 102. o. (2004). ISBN 81-7436-085-9
- ↑ Sheel, R. N. Rahul. The Institution of the Dalai Lama. The Tibet Journal. Vol. XIV, No. 3. Autumn, 30. o. (1989)
- ↑ Khetsun Sangpo Rinpoche 47-48. oldal
Források
[szerkesztés]- ↑ Khetsun Sangpo Rinpoche: Khetsun Sangpo Rinpoche. Life and times of the Eighth to Twelfth Dalai Lamas. The Tibet Journal. Vol. VII Nos. 1 & 2. Spring/Summer (1982)
További információk
[szerkesztés]- Mullin, Glenn H.. The Fourteen Dalai Lamas: A Sacred Legacy of Reincarnation. Clear Light Publishers. Santa Fe, New Mexico (2001). ISBN 1-57416-092-3
- The Dalai Lamas. www.dalailama.com. [2005. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 15.)