Duluth (Minnesota)
Duluth | |||
| |||
Közigazgatási adatok | |||
Ország | Amerikai Egyesült Államok | ||
Állam | Minnesota | ||
Megye | Saint Louis megye | ||
Alapítás éve | 1679 | ||
Névadó | Daniel Greysolon, sieur du Lhut (ember) | ||
Irányítószám | Lista 55801, 55802, 55803, 55804, 55805, 55806, 55807, 55808, 55810, 55811, 55812 | ||
Körzethívószám | 218 | ||
Testvérvárosai | Lista
| ||
Népesség | |||
Népesség | 86 697 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 493,3 fő/km² | ||
Háztartások száma | 36 526 | ||
Egy főre jutó jövedelem | 31 945 $ | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 214 m | ||
Terület | 226,2 km² | ||
- ebből vízi | 50,01 km² | ||
Időzóna | CST (UTC-6) | ||
Azonosítók | |||
GNIS | |||
GeoNames | 5024719 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 47′ 13″, ny. h. 92° 05′ 53″46.786944°N 92.098056°WKoordináták: é. sz. 46° 47′ 13″, ny. h. 92° 05′ 53″46.786944°N 92.098056°W | |||
Duluth honlapja | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Duluth témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Duluth (Minnesota állam) a Nagy-tavak legnagyobbjának, a Felső-tónak nyugati végében fekvő, közel 90 000 lakosú város, Saint Louis megye megyeszékhelye. A város nevét egy francia nemestől, Du Luth urától kapta. Szőrmekereskedők és prémvadászok telepéből fejlődött ki, ma a régió ipari és kulturális központja.
Története
[szerkesztés]Az európaiak megjelenése előtt
[szerkesztés]Évezredek óta indián törzsek békében éltek a város mai területén, akik kézművességgel, vadászattal, halászattal és növénytermesztéssel foglalkoztak. Az ojibwa és dakota indiánok lakták e területet, amikor az első fehér telepesek megérkeztek. Az írásos beszámolók szerint 1679-ben érkezett meg Daniel Greysolon, Du Luth ura a vidékre, aki riválisokká tette az indián törzseket, hogy elősegítse a szőrmekereskedelmet.
Kereskedelmi telepből város születik
[szerkesztés]1792-ben a St. Louis folyó túlpartján, a mai Wisconsin területén is létesült egy kereskedelmi telep, így Duluth jelentősége lecsökkent. 1800-ban tűz pusztította el a duluthi telepet, de egy német bevándorló, John Jacob Astor újjáépíttette. Az üzleti siker elmaradt, mert az indiánok ragaszkodtak a már jól ismert francia és brit kereskedőkhöz. Habár sikerült Astornak a kongresszusnál elérnie, hogy külföldiek ne kereskedhessenek az USA területén, az európai divatváltozás ismét nehéz helyzetbe sodorta a szőrmekereskedőket. A terület iránti érdeklődés az 1850-es években megélénkült, amikor rézbányákat tártak fel, majd vasérc-lelőhelyeket. Kiépült az út Minneapolisba, és 11 apró város jött létre a folyó mentén. Ekkortól beszélhetünk Duluth városának kialakulásáról. Amikor a rézlelőhelyek kiapadtak, a fakitermelés irányába tolódott a gazdasági érdeklődés. A kisebb haszon reménye miatt sok lakos hagyta el a várost. Azonban egy évtizeddel később kiépült a vasúti kapcsolat St. Paullal, amely elősegítette a vasérc fuvarozását. A gazdasági élet ismét fellendült, kiépült a kikötő és a lakosság is gyarapodott.
A XIX. századtól napjainkig
[szerkesztés]A város fejlődése töretlen maradt, kikötőjének áruforgalma már 1900-ban meghaladta New York kikötőjének forgalmát, így az Amerikai Egyesült Államok legforgalmasabb kikötőjévé emelkedett. A U.S. Steel acélgyárat alapított, majd az első világháború idején hajógyár létesült Duluthban. A lakosság tovább gyarapodott és 1960-ban érte el a csúcspontját, 106 ezer lakossal. A fellendülést hanyatlás követte az 1970-es években, amikor bezárt az acélmű és a légierő támaszpontja. Új megélhetési forrást kellett keresni, hogy a hanyatló ipart ellensúlyozzák – így vált a turizmus az egyik vezető ágazattá. A belvárost átépítették, a régi raktárakból kávézókat, éttermeket és üzleteket alakítottak ki. Ma a város nem csak a környék legfontosabb települése, de Északkelet-Minnesota és Északnyugat-Wisconsin közlekedési, kulturális és gazdasági központja.
Turizmus, idegenforgalom
[szerkesztés]Az ipari és kikötőváros látnivalókban szegény, de a turisták mind a városban, mind annak környékén bőven találnak látnivalókat, kikapcsolódási és kirándulási lehetőségeket. Az ide látogatóknak mindenképpen érdemes felkeresnie a városban a következő helyeket:
- Canal Park Marine Museum
- Korean and Vietnam War Memorials
- Clayton-Jackson-McGhie Memorial
- City Hall
- Old Central High School
- Glensheen Mansion
Duluthból indul a Highway 61, amely a Felső-tó északi partja mentén, festői tájon vezet át a kanadai Thunder Bay-be. Az út mentén kirándulási, horgászati és kempingezési lehetőségek adódnak. A főút mentén számos természeti és emberkéz alkotta látványosság található:
- Two Harbors, Duluth "kistestvére"
- Gooseberry Falls
- Split Rock világítótorony
Nevezetes személyek
[szerkesztés]- Itt született 1941-ben Bob Dylan énekes, zeneszerző.
Források
[szerkesztés]- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
Irodalom
[szerkesztés]- Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Panoráma, 1994., 3. kiadás
További információk
[szerkesztés]- https://web.archive.org/web/20061005105638/http://www.ci.duluth.mn.us/city/mainpage/ Duluth város hivatalos honlapja