Dulovits Jenő
| Dulovits Jenő | |
| Született | Dulovits Jenő Sándor 1903. június 22.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1972. július 24. (69 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (Hv21-9-19)[3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dulovits Jenő (Ipolyság, 1903. június 22. – Budapest, 1972. július 24.)[4] matematikus, fényképész, többek között a Duflex, a világ első tükörreflexes fényképezőgépének feltalálója. A fotótörténet és fotótechnika történet világviszonylatban is egyik kiemelkedő alakja. Nevéhez kötődik számos fotográfiai találmány, többek közt a Duto lágyító előtétlencse és a Duflex. Sajátos fotóstílusa, mely az ellenfény, a lágyítás és a fény-árnyék kiegyenlítésén alapult akkoriban annyira népszerű volt az egész világon, hogy az ő munkássága révén nevezték el magyar stílusnak.
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Dulovits Jenő fényképe |
A Fény szerelmese vagyok. Hiszem és vallom, hogy a fénykép legnagyobb erénye csakis a Fény kifejezése, hangsúlyozása lehet. Bizonyára mások is vallják ezt, mert sokat írnak és szavalnak a Fény fontos szerepéről, de nem mutatják meg a hozzá vezető utat, mivel nem ismerik. Én rátaláltam erre az útra és azt őszintén, becsületesen meg is mutatom. Add a kezed, kedves Olvasó, tarts velem és elvezetlek a Fény, meg a vele kifejezhető Szépség birodalmába. Azt akarom, hogy Te is a Fény szerelmese légy. Mindent elkövetek ennek az érdekében, bár a könyv méretei, az anyagi korlátok eléggé megkötik a kezeimet. Mindezek ellenére is bízom abban, hogy sikerül majd elérnem a célomat.
Élete
[szerkesztés]Dulovits Miksa és Prausz Margit gyermekeként született. A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári diplomát szerzett. 1936–1947 között a Medve Utcai Polgári Iskolában matematikát tanított.[5] A második világháború után a Gamma Művekben konstruktőrként dolgozott. Az 1920-as évek közepén kezdett el intenzíven fényképezéssel foglalkozni. Fotóművészként az ellenfényes fényképezés mestere volt, fotóit világszerte jegyezték. Tóth Miklós mérnökkel együtt dolgozta ki a felvétel lágyítására szolgáló, világszerte elterjedt Duto (Dulovits-Tóth) előtétlencsét. 1931 és 1958 között 13 szabadalmat jelentett be, egy részük a fénykép éles rajzát feloldó, lággyá tevő előtétlencsére, míg a többi egy gyakorló fényképész által elképzelt, ideálisan használható fényképezőgépre vonatkozott. 1943-ban szabadalmaztatta a fototechnika történetében korszakos jelentőségű Duflex-et, a világon az első tükörreflexes, kisfilmes és beugrórekeszes objektívvel működő fényképezőgépet. A sorozatgyártás csak a második világháború után indulhatott meg, de egy év múlva szovjet nyomásra fel is kellett függeszteni.
1943-ban ő volt Szőts István Kádár Kata című filmjének operatőre, s több szakkönyve jelent meg.[6]
A Duflex
[szerkesztés]
„A Duflex a szinte egyáltalán nem létező magyar fényképezőgép-gyártásból bukkan elő, technikailag maga mögé utasítva a Leicát, a Contaxot, az Exaktát, hogy csak a németeket említsük. A Szovjetunió végleg lemarad, meg hát kitűnően el van a Leica- és Contax-másolatokkal, illetve a háborús jóvátétel Exactákkal, Contaflexekkel. A japánok (Canon, Asahi – Pentax, Miranda, Nikon, Olympus...) még csak álmodoznak, szövögetik világmegváltó terveiket, részben éppen Dulovits tanár úr találmányaira alapozva.”[7]
A készülék egyaknás tükörreflexes szerkezetű (egyobjektíves) kisfilmes gép. Zársebessége egy másodperctől 1/1000-ig állítható (acél redőnyzárral), de van B állás is hosszú idejű expozíciók céljára.[8] Objektívnyilása 1:3,5, kétféle gyújtótávolsaággal: 50 mm normál és 90 mm teleobjektívvel készült. [9] A frontlencse mögött három tagból álló ragasztott lencse áll, az objektív hátsó része háromtagú ragasztott lencse. A tükörreflex rendszere lehetővé tette, hogy a fotós ne fordított, hanem helyes állású képet lásson.
Gyártását leállítják nagy valószínűséggel szovjet nyomásra a sorozatgyártását gazdaságtalanságra hivatkozva. Nem tudni, pontosan hány Duflex készült a Gammában. Az egyik legkeresettebb gyűjtőobjektum. Működőképes és közepes esztétikai állapotú gép nem marad a milliós határ alatt ma az árveréseken. A különös műgonddal összeszerelt prototípust a Gamma Optikai Művek kötelességszerűen átadta a Műszaki Múzeumnak. Az összes többi magyar fényképezőgép társaságában itt volt a 001-es Duflex kiállítva a kilencvenes években, mígnem a múzeumba betörtek, és a teljes magyar kollekciót elrabolták. Kifürkészhetetlen utakon jutott el a lopott proto-Duflex Japánba és került egy dúsgazdag gyűjtő tulajdonába. Felmerült az Országos Műszaki Múzeum részéről a visszavásárlás gondolata is, de még a négymillió forintos ár sem elég kecsegtető az új tulajdonos számára.
Írásai
[szerkesztés]1937-ben jelent meg első könyve, melyet – különböző kiadásokban – még húsz követett 1957-ig.
Magyarul:
- Művészi fényképezés. Stephaneum Nyomda, 1940, II. kiadás 1942. A szerző 200 fényképével
- Így fényképezek. Műszaki Könyvkiadó, 1957
Idegen nyelven:
- Lichtkontraste und ihre Überwindung. Wien, Die Galerie, 1937
- Meine technik, meine bilder. VEB Wilhelm Knapp Verlag, 1954
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03582.htm, Dulovits Jenő, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 21.
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi állami halotti akv. 835/1972. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1936 | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ Kádár Kata. port.hu
- ↑ Fotó-kalendárium – Dulovits Jenő (1903-1972)
- ↑ Dustin MacAmera: Gamma Duflex. camera-wiki. (Hozzáférés: 2024. február 16.)
- ↑ Fejér Zoltán: Gamma Hungarian Duflex. Novacon. (Hozzáférés: 2024. február 16.)
Források
[szerkesztés]- Fotó-kalendárium – Dulovits Jenő (1903-1972)
- Dulovits Jenő: Művészi fényképezés. Stephaneum Nyomda, II. kiadás 1942.
- Dulovits Jenő: Így fényképezek. Műszaki Könyvkiadó, 1957
- Fejér Zoltán: A fény szerelmese, HOGYF Editio Kiadó, 2003
