Duden
| Duden | |
 | |
| 2017-es, 27. kiadása | |
| Szerző | Konrad Duden |
| Eredeti cím | Die Deutsche Rechtschreibung |
| Nyelv | német |
| Díjak | language adulterator award (2013) |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1880 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Duden témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Duden (német kiejtése: [ˈduːdn̩])[1][2] a standard felsőnémet szótára, amelyet először Konrad Duden adott ki 1880-ban, majd a Bibliographisches Institut GmbH. A Duden rendszeresen frissül, és négy-öt évente új kiadások jelennek meg. 2020 decemberében pl. a 28. kiadás. Tizenkét kötetben nyomtatják, amelyek mindegyike a német nyelv különböző aspektusait fedi le, például kölcsönszavakat, etimológiát, kiejtést, szinonimákat stb.
E kötetek közül az első, Die deutsche Rechtschreibung (A német helyesírás), régóta a szabványos felsőnémet helyesírás előíró forrása. A Duden a sztenderd felsőnémet nyelv kiemelkedő nyelvi forrásává vált, amely meghatározza a nyelvtani, helyesírási és szabványos felsőnémet nyelvhasználatra vonatkozó aktuális szabályokat.[3]
Története
[szerkesztés]
Konrad Duden: Schleizer Duden (1872) és Urduden (1880)
[szerkesztés]1872-ben Konrad Duden gimnáziumigazgató Die deutsche Orthoschrift („német helyesírás”) című értekezését B. G. Teubner adta ki Lipcsében. Ez a könyv tartalmazott szótárt és helyesírási szabályzatot is, iskolai használatra.[4] Gyakran Schleizer Duden néven ismerték – mivel a szerző akkor a schleizi (jelenleg Türingia) gimnázium igazgatója volt. A munka jelentősen befolyásolta a német helyesírásról szóló vitát, és a későbbi szótárak mintájává vált.
Nyolc évvel később, miután a hersfeldi gimnáziumba költözött igazgatónak, megjelent Konrad Duden fő műve, a Schleizer Duden jelentősen kibővített formában. Első kiadása, a Vollständiges Orthographisches Wörterbuch der deutschen Sprache (A német nyelv teljes helyesírási szótára), amelyet később a kiadó néha Urduden (Ős Duden) néven emlegetett, Lipcsében jelent meg, és ez volt az első teljes német nagyszótár.[5] 28 000 kulcsszót gyűjtöttek össze benne 187 oldalon, és ezt követően általános referenciamunkaként terjedt el az egész Német Birodalomban. 1892-től Svájcban is kötelezővé vált az írásmódja.
1901-től 1996-ig
[szerkesztés]1902-ben a Bundesrat megerősítette, hogy a Duden a német helyesírás hivatalos szabványa; Ausztria-Magyarország és Svájc hamarosan követte a példáját. A következő évtizedekben továbbra is a Duden volt a német helyesírás de facto szabványa. A második világháború után ez a hagyomány külön-külön folytatódott Kelet- és Nyugat-Németországban, Lipcsében és Mannheimben.
Nyugat-Németországban egyes kiadók az 1950-es években támadni kezdték a Duden „ monopóliumot”, és olyan szótárakat adtak ki, amelyek alternatív írásmódokat tartalmaztak. Erre reagálva 1955 novemberében a szövetséges német államok kulturális miniszterei megerősítették, hogy továbbra is a Duden írásmódja a hivatalos szabvány.
A keletnémet Duden (Lipcse)
[szerkesztés]
A második világháború utáni első keletnémet Duden 1951-ben jelent meg Lipcsében, de Nyugat-Németország nagyrészt illegitimként figyelmen kívül hagyta. Az első nyugatnémet Duden ezután Mannheimben 1954-ben jelent meg, amely a hagyományos Duden-nyomdaváros, Lipcse nyugati megfelelője.
A nyomtatás mind Mannheimben, mind Lipcsében a berlini fal leomlásáig, 1989-ig folytatódott. Az ebben az időszakban nyomtatott Duden két változata közötti különbségek a címszavak (Stichwörter) számában jelennek meg. A háború utáni mindkét Dudenben a címszavak száma nagyjából ugyanakkora volt.
Ahogy a nyomtatott verziók közötti szakadás folytatódott, a keletnémet Duden lassan elkezdte csökkenteni a címszavak számát. kötetében, míg a Mannheimben nyomtatott nyugatnémet Duden azok számát növelte. A két Duden közötti fő különbségek a lexikális szócikkekben láthatók.
A keletnémet Duden különféle orosz kölcsönszavakat tartalmazott, különösen a politika területén, mint például a Politbüro és Sozialdemokratismus. Szintén újdonság volt a keletnémet Duden számára a szovjet mezőgazdasági és ipari szervezetből és gyakorlatból származó szavak. Megjegyzendő, hogy a keletnémet Dudenben néhány szemantikai változást is feljegyeztek, amelyek az oroszokkal való kapcsolatból alakultak ki.
A keletnémet Duden az -ist utótag hozzáadásával rögzíti a német szavak főnevesítését, az orosz nyelv utótagjából kölcsönzött. Ezenkívül további szavakat rögzítettek az un- előtaggal tagadott határozó- és melléknevek számának növekedése miatt. , mint például az unernst (nem komoly) és unkonkret (nem konkrét, irreális). A keletnémet Dudenben feljegyzett néhány lexikai és szemantikai elem a Der große Dudenből vándorolt át, mert a lipcsei nyomda nem adta ki a többkötetes Dudent, amely mára standard lett.
Duden-reform
[szerkesztés]A Duden, 25. kiadás, 1. kötet borítóján ezek a szavak piros betűkkel vannak nyomtatva: Das umfassende Standardwerk auf der Grundlage der aktuellen amtlichen Regeln (Az átfogó szabványos hivatkozás) a jelenlegi hivatalos szabályokon alapul.
A mai német helyesírás az 1996-os német helyesírási reform eredménye.
Kötetei
[szerkesztés]- Die deutsche Rechtschreibung – A német helyesírás (helyesírási szótár)
- Das Stilwörterbuch – Stílusszótár
- Das Bildwörterbuch – Képes szótár
- Die Grammatik – Nyelvtan
- Das Fremdwörterbuch – Idegen szavak szótára
- Das Aussprachewörterbuch – Kiejtési szótár
- Das Herkunftswörterbuch – Etimológiai szótár
- Das Synonymwörterbuch – Szinonimaszótár (Tezaurusz)
- Richtiges und gutes Deutsch - A helyes és jó német nyelv (használati útmutató)
- Das Bedeutungswörterbuch – Jelentésszótár (definíciók)
- Redewendungen – Dialektusok
- Zitate und Aussprüche – Szólások és közmondások
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dudenredaktion. Das Aussprachewörterbuch, 7th (german nyelven), Berlin: Dudenverlag, 322. o. [First published 1962] (2015). ISBN 978-3-411-04067-4
- ↑ Krech, Eva-Maria. Deutsches Aussprachewörterbuch (german nyelven). Berlin: Walter de Gruyter, 458. o. (2009). ISBN 978-3-11-018202-6
- ↑ Gerhard Weiss (1995. december 8.). „Up-to-Date and with a Past: The "Duden" and Its History”. Die Unterrichtspraxis / Teaching German 6 (1: The Publisher as Teacher), 7–21. o, Kiadó: Wiley. DOI:10.2307/3531328.
- ↑ Stefan Alles, “Duden, Konrad” in Hessische Biografie, 25 February 2013, Landesgeschichtliches Informationssystem Hessen (LAGIS, State Historical Information System, Hesse).
- ↑ Der Urduden, website of Verlags Bibliographisches Institut, 2013, accessed 7 December 2014.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Duden című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Betz, Werner. Verändert Sprache die Welt: Semantik, Politik und Manipulation [A világ módosult nyelve: szemantika, politika és manipuláció]. Interfrom AG kiadás: Zürich, 1977
- Hellmann, Manfred W. (szerk.) Zum Öffentlichen Sprachgebrauch in Bundesrepublik Deutschland und in der DDR [A nyilvános nyelvhasználatról a Német Szövetségi Köztársaságban és az NDK-ban]. Düsseldorf : Pädagogischer Verlag, Schwann, 1973
- Reich, Hans H. Sprache und Politik: Untersuchungen zu Wortschatz und Wortwahl des offiziellen Sprachgebrauchs in der DDR [Nyelv és politika: tanulmányok az NDK hivatalos nyelvhasználatának szókincséről és terminológiájáról]. München : Max Hueber Verlag, 1968
- Schlosser, Horst Dieter (szerk.). Kommunikationsbedingungen und Alltagssprache in der ehemaligen DDR [Kommunikációs követelmények és a mindennapi nyelv az egykori NDK-ban]. Hamburg : Helmut Buske Verlag, 1991
- Siegl, Elke Annalene. Duden-Ost, Duden-West: Zur Sprache in Deutschland seit 1945: ein Vergleich der Leipziger und der Mannheimer Dudenauflagen seit 1947 [A Duden Ost és Duden West Németországban 1945-től: a lipcsei és a mannheimi Duden-kiadások összehasonlítása 1947-től]. Düsseldorf : Schwann, 1989
További információk
[szerkesztés]
- Hivatalos weboldal (németül)