Ugrás a tartalomhoz

Dragomán György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dragomán György
A 2000-es években
A 2000-es években
Élete
Született1973. szeptember 10. (51 éves)
Marosvásárhely
Nemzetiségmagyar
HázastársaSzabó T. Anna (1995–)
GyermekeiDragomán Gábor (2002), Dragomán Pál (2005)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Első műveA pusztítás könyve (regény, 2002)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiBródy Sándor-díj (2003)
Déry Tibor-díj (2005)
Márai Sándor-díj (2006)
Artisjus-díj (2006)
József Attila-díj (2007)
Dragomán György weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dragomán György témájú médiaállományokat.

Dragomán György (Marosvásárhely, 1973. szeptember 10. –) József Attila-díjas magyar író, műfordító. 2022. januártól a Berlini Művészeti Akadémia (Akademie der Künste) tagja.[1]

Életpályája

[szerkesztés]

Az erdélyi örmény Dragomán család leszármazottja.[2] Családjával 1988-ban települt át Magyarországra. Apai nagyapja Dragomán Pál muzeológus, és édesapja, Pál[3] is hivatásos vagy amatőr író. A szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1992-ben. Az ELTE bölcsészkarán folytatta tanulmányait angol-filozófia szakon 1992–1998 között. Az Eötvös József Collegium és a Láthatatlan Collegium diákja volt. Diplomát végül angol szakon szerzett, majd folytatta tanulmányait hároméves PhD képzésen, mialatt a Pusztítás könyve című regényét írta. Ezt követte A fehér király, amelyet több mint harminc nyelvre fordítottak le. Írói stílusára jellemző a hosszú, sokszorosan összetett, oldalakon át hömpölygő mondatok használata.

Művei a Holmiban, a Mozgó Világ-ban, a Jelenkor-ban, az Élet és Irodalomban, az Alföldben, a Népszabadságban és a Kritikában jelentek meg.

Magánélete

[szerkesztés]

1995-ben feleségül vette Szabó T. Anna költőnőt, akivel szombathelyi évei alatt ismerkedett meg. Két fiuk született; Gábor (2002), Pál (2005)

Művei

[szerkesztés]
  • A pusztítás könyve (regény); Balassi, Budapest, 2002
  • A fehér király (regény); Magvető, Budapest, 2005
  • Dragomán György–Háy János–Parti Nagy Lajos–Tóth Krisztina: Expander; Alexandra, Pécs, 2010
  • Agyag (elbeszélés, 16 nyelvre lefordítva); Magyar Fordítóház, Balatonfüred, 2011 (Füredi fordítói füzetek, 10.)
  • Bodor Ádám: Állomás, éjszaka. Tízkezes egy Bodor novellára (többekkel); szerk. Varga Réka; Koinónia, Kolozsvár, 2011
  • Részegh Botond & Dragomán György: Erőtánc; Csíkszereda, Bookart, 2013
  • Zóna. Az Élesdi Művésztelep elmúlt öt éve. Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen, 2013. január 19–április 7.; szöveg Dragomán György, Hornyik Sándor; Élesdi Művésztelep Egyesület–Modem, Budapest–Debrecen, 2013
  • Máglya. Regény; Magvető, Budapest, 2014
  • Oroszlánkórus. Novellák; Magvető, Budapest, 2015
  • A fehér király. Regény; 2. jav. kiad.; Magvető, Budapest, 2016
  • Kalucsni; in: Menni vagy maradni? Mai magyar színdarabok; szerk. Szűcs Mónika; Selinunte, Budapest, 2018 (Olvasópróba)
  • Rendszerújra. Szabadulástörténetek; Magvető, Budapest, 2018
  • Jég; Magvető, Budapest, 2019
  • Főzőskönyv. Írások főzésről és evésről; Magvető, Budapest, 2020
  • Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről; Magvető, Budapest, 2022
  • Budapest Nagyregény. Budapest Brand Nonprofit Zrt., Bp., 2023 (társszerző)

Műfordításai

[szerkesztés]
  • Irvine Welsh: Trainspotting (regény); ford. Dragomán György, Polyák Béla; Trivium, Budapest, 1998
  • Irvine Welsh: Acid House (elbeszélések); ford. Dragomán György, Polyák Béla; Trivium, Budapest, 1999
  • Antony Miall–David Milsted: Miért nem bírjuk az angolokat?; ford. Dragomán György; Pannonica, Budapest, 2000 (Kis nemzethatározó)
  • Sahoko Kaji–Noriko Hama–Jonathan Rice: Miért nem bírjuk a japánokat?; ford. Dragomán György; Pannonica, Budapest, 2001 (Kis nemzethatározó)
  • Samuel Beckett: Watt (regény); Palatinus, Budapest, 2005
  • Welsh, Irvine: Trainspotting; 2. jav. kiad.; ford. Dragomán György, Polyák Béla; Konkrét Könyvek, Budapest, 2005
  • Mickey Donnelly: Ikeridő; Noran, Budapest, 2006
  • Attila Csáji: Time on the tilt (Billenő idő); ford. Hernádi Miklós, Dragomán György, Takács Ferenc; György Kepes Foundation–Püski, Budapest, 2009

Művei 32 nyelven jelentek meg; a The Washington Post méltatása szerint A fehér király egyszerre felkavaró és felbecsülhetetlenül értékes.[4]

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Berlini Művészeti Akadémia a tagjává választotta Dragomán Györgyöt (Narancs.hu, 2022-01-26)
  2. ↑ Dragomán család
  3. ↑ Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  4. ↑ „Darogomán György regénye”. Nyugati Hírlevél 2008 (112). 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dragomán_György&oldid=27596301”