Drachenhaus (Brassó)
Drachenhaus | |
Település | Brassó |
Cím | str. Nicolae Bălcescu 12 |
Építési adatok | |
Építés éve | 1822 |
Építési stílus | neoklasszikus |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 38′ 29″, k. h. 25° 35′ 32″45.641380°N 25.592180°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 29″, k. h. 25° 35′ 32″45.641380°N 25.592180°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Drachenhaus témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A brassói Drachenhaus (Sárkány-ház) a belvárosi Fekete utca 12. szám alatt álló neoklasszikus stílusú, háromszintes épület, mely a sárkány alakú vízköpőknek köszönhetően több legendának lett az alapja. A 19. század elején épült Georg Dück iparos számára, jelenleg szálloda működik benne.
Története
[szerkesztés]A Drachenhaust Georg Dück (magyarosan Dück György) építtette 1822-ben, állítólag egy helyi építésszel kötött fogadás után; az építés dátuma és a tulajdonos neve a belső udvar egyik falán elhelyezett domborművön olvasható.[1] Dück tehetséges és tehetős tímármester és bőriparos volt, a 19. századi Erdély leghíresebb bőrgyárának tulajdonosa, szegény iparosok támogatója, a Kronstädter Allgemeine Sparkasse egyik alapítója.[2][3] Fia, ifj. Georg Dück 1869 és 1871 között Brassó főbírójaként szolgált.[4] Megjegyzendő, hogy a legtöbb forrás és leírás helytelenül állítja, hogy a Drachenhaus Dück városi főbíró nevéhez köthető; az építtető valójában a főbíró apja volt.
Mivel a Fekete utcának ez a része közel helyezkedik el a Főtérhez, a régi hetivásárok alkalmával árusok – főleg kisiparosok – vették birtokba a Drachenhaus előtti teret.[5] Több 19. századi fényképen és ábrázoláson látszanak a vásárosok szekerei és portékái a ház közelében.
Az évek során többször renoválták, ám kinézete csak kismértékben módosult, a vízköpők nem változtak. A legutóbbi felújítás 2006-ban történt.[1] Jelenleg szálloda és bár működik benne, a manzárdon lakások vannak.
A kultúrában
[szerkesztés]Klingsor mondája
[szerkesztés]A szárnyas, koronás sárkány alakú réz vízköpők már kezdettől fogva megmozgatták a brassóiak fantáziáját, és a város ismert látványosságává tették az épületet. Egy közismert monda szerint a ház – vagy annak elődje – az 1200 körül élt rejtélyes Klingsor von Ungerlant erdélyi származású dalnokhoz és varázslóhoz köthető. Klingsor részt vett az 1206-os wartburgi dalnokversenyen (vagyis a monda szerint Erdélynek már a Német Lovagrend 1211-es érkezése előtt voltak kapcsolatai Türingiával), melyet Wagner Tannhäuserje is megörökít, de alulmaradt a vetélkedésben. Csalódottan és kirekesztve hazatért Brassóba, majd kitanulta a fekete mágiát, és felépítette sárkányos házát. A sárkányok éjjelente megelevenedtek és vörös színben ragyogtak, ijesztegetve a brassói polgárokat.[1][6]
Irodalmi művek
[szerkesztés]- Adolf Meschendörfer szász író Der Büffelbrunnen című, 1935-ben kiadott regényében nosztalgiával említi a Drachenhausban töltött napjait brassói vakációi alkalmával.[5]
- Meschendörfer egy másik regényében (Die Stadt im Osten, 1931) megjelenik a Drachenhaus és Klingsor legendája.[7]
- A ház és a benne lakó varázsló Georg Scherg Die Erzählungen des Peter Merthes 1958-ban kiadott ifjúsági műve egyik elbeszélésének is témája.[1]
Képek
[szerkesztés]-
Nappal
-
Éjjel
-
Az egyik sárkány
-
Georg Dück, a ház építtetője
-
A Dück család kriptája a Mártonhegyi templom cintermében
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Wittstock
- ↑ Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. 1887. 157–160. o.
- ↑ Egry Gábor: Az erdélyi szászok pénzintézeti rendszere és a szász nemzeti mozgalom kapcsolata a 19. században. 2005. 184. o. (doktori disszertáció)
- ↑ Lista primarilor. Primăria Municipiului Brașov. [2017. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
- ↑ a b Aldea 125. o.
- ↑ Roth, Harald. Kronstadt in Siebenbürgen – Eine kleine Stadtgeschichte (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag, 11. o. (2010). ISBN 9783412206024
- ↑ Roth, Walter: Die Wartburg im Bewußtsein der Siebenbürger Sächsen. Neue Kronstädter Zeitung, XI. évf. 4. sz. (1995. december 15.) 7. o. ISSN 0934-4713
Források
[szerkesztés]- ↑ Aldea: Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International (2016). ISBN 9789737706416
- ↑ Wittstock: Wittstock, Wolfgang: Wo sind Klingsors Drachen geblieben? Neue Kronstädter Zeitung, XXII. évf. 4. sz. (2006. december 15.) 9. o. ISSN 0934-4713