Ugrás a tartalomhoz

Doryichthys boaja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Doryichthys boaja
Akváriumi példányok
Akváriumi példányok
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Pikóalakúak (Gasterosteiformes)
Alrend: Syngnathoidei
Család: Tűhalfélék (Syngnathidae)
Alcsalád: Csőhalak (Syngnathinae)
Nem: Doryichthys
Kaup, 1853
Faj: D. boaja
Tudományos név
Doryichthys boaja
(Bleeker, 1850)
Szinonimák
  • Doryichthys spinosus Kaup, 1856
  • Microphis boaja (Bleeker, 1850)
  • Syngnathus boaja Bleeker, 1850
  • Syngnathus jullieni Sauvage, 1874
  • Syngnathus zonatus Károli, 1882
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Doryichthys boaja témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Doryichthys boaja témájú kategóriát.

A Doryichthys boaja a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pikóalakúak (Gasterosteiformes) rendjébe, ezen belül a tűhalfélék (Syngnathidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Doryichthys boaja előfordulási területe Délkelet-Ázsiában van. A következő országokban található meg: Indonézia, Kambodzsa, Malajzia, Thaiföld és Vietnám. Kínában és a Kínai Köztársaságban való jelenléte még nincs bebizonyítva.

Megjelenése

[szerkesztés]

Ez a hal elérheti a 41 centiméter hosszúságot, emiatt a legnagyobb édesvízi tűhalnak számít. Színezete feltűnő; testén kék és barna sávok váltják egymást. Testét 22-24, míg farkát 32-38 csontos gyűrű borítja.

Életmódja

[szerkesztés]

Trópusi, édesvízi halfaj, amely a fenék közelében él. A folyókat és patakokat kedveli. Tápláléka kisebb rákok, férgek és rovarok.

Szaporodása

[szerkesztés]

A párzás során a nőstény a hím hasoldali költőerszényébe préseli az ikrákat.

Felhasználása

[szerkesztés]

Ennek a halnak nincsen halászata, legfeljebb az akváriumok részére fognak be belőle. Emberi tápláléknak csekély tápértéke miatt nem alkalmnas.

Források

[szerkesztés]