Ugrás a tartalomhoz

Dorner József

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dorner József
Született1808. november 2.
Győr
Elhunyt1873. október 9. (64 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabotanikus,
gyógyszerész,
hisztológus
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (9-4-70)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Dorner József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dorner József (Győr, 1808. november 2. – Pest, 1873. október 9.) botanikus, gyógyszerész, a pesti evangélikus főgimnázium rendes tanára. A növényszövettan (fitohisztológia) egyik hazai úttörője. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.[2] Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Dorner”.

Élete

[szerkesztés]

Apja Thurner József győri kereskedő, aki 1831. december 21-én a megye nemesi lajstromába vétette föl magát, anyja Schmidt Zsuzsanna.

A gimnázium alsó osztályait szülővárosában járta, majd a soproni főgimnáziumban tanult bölcseletet. 1824–1827 között a soproni Kochmeister-féle gyógyszertárban gyakornokoskodott, majd több évet gyógyszerészsegédként dolgozott Pesten és Pozsonyban. 1831–1832-ben a bécsi tudományegyetemen tanult és gyógyszerészoklevelet szerzett. 1836-ban tehetős apja saját patikát vásárolt neki Pozsonyban, s Dorner négy éven át ennek ügyeit irányította, mígnem 1840-ben a magyar királyi helytartótanács egészségügyi osztályán alkalmazták. 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Eötvös József állást ajánlott neki. A szabadságharcot követően a közhivataltól visszavonult, és évekig kizárólag botanikai szenvedélyének élt. 1853-tól a szarvasi gimnázium, 1860-tól haláláig pedig a pesti evangélikus gimnázium természettudomány-tanára volt.

Munkássága

[szerkesztés]

Növénytani munkássága középpontjában a növények szövettana állt, a hisztológiai vizsgálatokban Láng Adolf Ferenc útmutatásai alapján rendszeresítette a mikroszkóp használatát. Több természettudományos szakcikket és tankönyvet írt, számos növénytani előadást tartott a Magyar Természettudományi Társulatban és az Akadémián.

Már ifjúkorában kapcsolatban állt a pesti Füvészkert felügyelőjével, Rochel Antallal – akivel több kirándulást is tett –, valamint kora neves botanikusaival, Sadler Józseffel és Láng Adolf Ferenccel, 1835-ös bánáti útján pedig Heuffel Jánossal is megismerkedett. Gróf Zichy Jánossal megismerkedve több botanikai gyűjtőutat tett dunántúli tájakra, illetve a stájerországi Schneebergre. Egész életében kapcsolatban állt kora jelesebb magyar és közép-európai botanikusaival, levelezett például a német Heinrich Gottlieb Ludwig Reichenbachhal és fiával, Heinrich Gustavfal(wd). A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a szintén német Paul Ascherson(wd) pedig többször meg is látogatta Dornert, hogy segítségét kérje a magyar nevezéktanban való eligazodáshoz.

Tudományos eredményei elismeréseként 1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (9-4-69). 2006-ig állt sírhalomjelölő keresztje helyére[3] 2007-ben emlékéhez méltó obeliszket állítottak.[4]

Emlékezete

[szerkesztés]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Das Banat in topographisch-naturhistorischer Beziehung, mit besonderer Berücksichtigung der Herculesbäder nächst Mehadia und ihrer Umgebungen…, Pressburg, 1839
  • Das Ganze der Essigfabrikation theoretisch und praktisch abgehandelt…, Pest, 1841
  • Der vollständige Betrieb der Branntweinbrennerei nach allen seinen Verzweigungen, mit ausführlicher Beschreibung der Malz- und Hefenbereitung, des Maischverfahrens…, Pest, 1843
  • Die Traubenkrankheit nach den neuesten Erfahrungen und Ergebnissen, Pest, 1853
  • Az ásványtan elemei algymnasiumok és alreáliskolák számára, Pest, 1858
  • Az állattan elemei a gymnasium és ipartanoda alsóbb osztályai számára I–III., Pest, 1863–1864
  • A növénytan elemei a gymnasium és ipartanoda alsóbb osztályai számára, Pest, 1864
  • Ásványtan felsőbb tanodák számára, Pest, 1865
  • Die cuscuteen der ungarischen Flora, Pest, 1868

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Kalchbrenner Károly: Dorner József emléke. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala. 1875.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dorner_József&oldid=27267970”