Ugrás a tartalomhoz

Domokos Lajos (újságíró)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Domokos Lajos (egyértelműsítő lap).
Domokos Lajos
Született1951. október 15.
Kaba
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaújságíró, kommunikációs szakértő
Iskolái
KitüntetéseiMTV Nívódíjak portré- és természetfilmekért (1978, 1979, 1982); Vasút Szolgálatáért arany fokozat (2001)
Sablon • Wikidata • Segítség

Domokos  Lajos (névvátozat: Kabai Domokos Lajos, született: Kaba, 1951. október 15.–) magyar újságíró, szervezeti kommunikációs szakértő és oktató,[1] a Bekiáltás blog szerzője.

Tanulmányok

[szerkesztés]

Debrecenben, a Fazekas Mihály Gimnázium francia tagozatának elvégzése (1970) után a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Bálint György Újságíró Iskola gazdaság-politikai szakán 1974-1976 között szerzett újságírói oklevelet, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1982-ben középiskolai orosz nyelv- és irodalomtanári diplomát.

Szakmai tevékenysége

[szerkesztés]

Újságírói pályáját a Hajdú-bihari Napló Szerkesztőségében kezdte (1970-1977), majd a Magyar Televízió Híradó debreceni tudósító irodájának szerkesztő-riportere (1977-1981) lett.[2] 1981-1986 között Budapesten, az MTV vidéki tudósítói osztályvezetőjeként, adásszerkesztőként, műsorvezetőként dolgozott.[3] A Heti Budapest főszerkesztője volt 1989-1991 között. Vezető szerkesztője az Üzlet című gazdasági napilapnak (1991-1992), a Boom című folyóiratnak (1992-1993). Ezekkel párhuzamosan kisebb lapokat szerkesztett: Kabai Újság (1979-1981 - utódja Kabai Hírmondó), Lovas Magazin magánlovas rovat (1984-1988), Útlevél idegenforgalmi szaklap (1991), Vasutas Hírlap (1994-2002). Tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (1970-től), 2009-től megszűnéséig a Nemzeti Média Kerekasztal ügyvivőjeként tevékenykedett.

Szervezeti kommunikációs szakemberként először a Mezőgazdasági-és Élelmezésügyi Minisztérium sajtóirodáját vezette 1986-1989 között. 1989-ben tagja volt a Budapest főváros nyílt tájékoztatás-politikájának elveit kidolgozó munkacsoportnak. 1989 és 1994 között szakértőként vett részt választási kampányok szervezésében. A MÁV Rt. közkapcsolati igazgatójaként (1994-2002) a komplex külső- és belső kommunikációs tevékenység megszervezését, reformját irányította.[4] A Magyar Public Relations Szövetség tagjaként a 90-es évek elején tagja volt az akkreditációs vizsgát előkészítő bizottságnak, illetve közreműködött a PR-etika kódex létrehozásában, 2006-2008 között a szövetség etikai bizottságának elnöke volt.[5]

Oktatási tevékenysége 1992-ben a középfokú állami szakvizsgára felkészítő videó-gyártó szakemberképzés jogszabályi hátterének kialakításával, s ezzel párhuzamosan a szerkesztő-riporterek, videó-operatőrök, videó-vágók képzésével foglalkozó Teleschola Televíziós Iskola létrehozásával kezdődött. Az általa irányított, 2012-ig működő iskolában[6] a kommunikációelmélet, a televíziós újságírás, a dramaturgia, a sajtóműfaj-ismeret tárgyakat oktatta, illetve szerkesztői gyakorlatokat vezetett.[7] Felsőfokú képzésben pr-elméleti előadásokat és gyakorlatokat tartott több éven át többek között a Debreceni Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Forrai Iskolában.[8]

Könyvek, publikációk

[szerkesztés]
  • PRESS – A nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete, gyakorlata (1994, 1996, 1998[9] bővített: 2002)
  • Press & pr – A médiatevékenység, a szervezeti és az üzleti kommunikáció alapjai, 2005[10]
  • A Nagy PR-könyv sajtó- és médiakapcsolatok fejezet: sajtóismeret, sajtóműfajok, a nyomtatott és az elektronikus újságírás műhelymunkája, televíziós és filmkészítési alapismeretek (2003)[11]
  • Hogyan másszunk ki a gödörből? Közgazdászok és vállalati vezetők a gazdasági kibontakozásról (az élelmiszer-gazdasággal foglalkozó interjúk készítője)[12]
  • A lovaglás alapjai szakkönyv (1987,[13] 1994, 1999, 2005[14])
  • Szociográfiai riportok a Hajdú-bihari Naplóban, az Alföldben, a Forrásban (1970-es évek), a média helyzetével, a kormányzati kommunikációval, a parlamenti pártok médiapolitikájával kapcsolatos cikkek, elemzések (Népszabadság, Médiafüzetek, PR-Herald, Acta Academiae Pedagogicae Agriensis), a Bekiáltás blogban, az Eszmélet folyóiratban a középkelet-európai térséggel, Oroszországgal kapcsolatos geopolitikai elemzések, a magyar történelem eseményeinek geopolitikai összefüggésekben való taglalása, a magyarországi belpolitikai jelenségek történelmi-gazdasági, térségi összefüggésekben való bemutatása, a magyar médiahelyzet ellentmondásainak eseti feltárása (2013-tól)

Pr- és természetfilm-forgatókönyvek

[szerkesztés]
  • Kombinált ciklusú erőművek, 1984, rendező-operatőr: Katona Miklós (Megrendelő: Transelektro Magyar Külkereskedelmi Vállalat)
  • Kabai évszakok, 1986, rendező-operatőr: Zoltai Károly (Vörös Csillag Mgtsz története, országos hírű gazdasággá fejlődése)
  • Biharország – Madárparadicsom, 2011, Biharország – Vizes élőhely a pusztán, 2012, rendező-operatőr: Karácsony Sándor
  • Helyi természetvédelmi területek – Duna-Tisza köze, Északi-középhegység, 2014, rendező-operatőr: Karácsony Sándor
  • Helyi természetvédelmi területek – Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2014, rendező-operatőr: Karácsony Sándor
  • Hungarikum a pusztán – Szomor Ökogazdaság, 2014, rendező-operatőr: Karácsony Sándor
  • Rejtett tájakon – Budapest helyi védett területei, 2015, rendező-operatőr: Karácsony Sándor
  • Újjáéled a vizek világa, Magyarország, 2015 (A Milánói Expo hivatalos filmje), rendező-operatőr: Karácsony Sándor
  • Pytheas, Míves könyvek műhelye, 2017, rendező-operatőr: Karácsony Sándor
  • Természetesen Magyarországról (Naturally from Hungary – magyar haszonállatok természetes tartása), 2017, rendező-operatőr: Karácsony Sándor

Díjak, kitüntetések

[szerkesztés]
  • MTV Nívódíjak portré- és természetfilmekért (1978, 1979, 1982)
  • Vasút Szolgálatáért arany fokozat (2001)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Dunavolgyipeter.hu - TV történelem hiteles forrásból. www.dunavolgyipeter.hu. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  2. ↑ Megjegyzés: 642 tudósítás szerkesztő-riportere volt 1977-1981 között. (Dunavölgyi Péter, az MTV archívumvezetőjének közlése.)
  3. ↑ Megjegyzés: 1981-1986 között 66 alkalommal szerkesztette és 79 alkalommal vezette a TV Híradó műsorának adásait. (Dunavölgyi Péter, az MTV archívumvezetőjének közlése)
  4. ↑ Mozaikok a pécsi vasútigazgatás 100 éves történetéből. Szerkesztette: Imre Lászlóné és Majdán János, MÁV Zrt. Pécs, 2013, 198-199. o. ISBN 978 963 9852 17 4 
  5. ↑ A hazai pr-szakma arcképcsarnoka, CD PR Herald, 2012 
  6. ↑ Domokos Lajos Archiválva 2021. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben. Babiczky.hu
  7. ↑ Babiczky László: Egyfajta műhely a Teleschola. [2021. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. ↑ Who Is Who Magyarországon. Verlag für Personenenzyklopadien, Svájc, 2006 ISBN 3-7290-0054-3 
  9. ↑ Domokos Lajos: Press, A nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete, gyakorlata. Teleschola, OMIKK, 1994. ISBN 963 04 4536 0 
  10. ↑ Domokos Lajos: Press & pr, A médiatevékenység, a szervezeti és az üzleti kommunikáció alapjai, Teleschola, 2005. ISBN 963 85 4402 3 
  11. ↑ Nagy PR-könyv, Management Kiadó Kft., 2001. ISBN 963-86147-5-7 
  12. ↑ Hogyan másszunk ki a gödörből? Szerk: Korompay János, Mercurius Kiadó, Budapest, 1989 
  13. ↑ Domokos Lajos: A lovaglás alapjai, Mezőgazdasági Kiadó, 1987. ISBN 963 232 408 0 
  14. ↑ Domokos Lajos: A lovaglás alapjai, Mezőgazda Kiadó, 2005,. ISSN 1786-8521. ISBN 978 963 286 348 1 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Domokos_Lajos_(újságíró)&oldid=27391674”