Ugrás a tartalomhoz

Bálint György Újságíró Akadémia

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bálint György Újságíró Akadémia (
  • MÚOSZ Újságíró Iskola
  • Bálint György Újságíró Iskola
  • Bálint György Újságíró Akadémia
)
NévadóBálint György
Típus
  • oktatási intézmény
  • újságírói iskola

A Bálint György Újságíró Akadémia (korábbi nevén: 1986-ig MÚOSZ Újságíró Iskola, 1998-ig Bálint György Újságíró Iskola) a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által működtetett, iskolarendszeren kívüli alapítványi újságíróiskola, a hazai újságíró- és fotóriporter képzés legrégebb óta működő intézménye.

Története

[szerkesztés]

A magyar újságíróképzés gondolata már 1898-ban felvetődött a Magyar Salon folyóiratban Hevesi József ötleteként (Mikszáth Kálmán például ellenezte, mondván: erre a szakmára születni kell, tanulni nem lehet).[1] Éveken keresztül csak cikkek jelentek meg a képzés szükséges, vagy lehetetlen voltáról. Időközben a magyar származású Pulitzer József kétmillió dollárral támogatta a New York-i Columbia Egyetemet, hogy újságíróképzést szervezzen, ami 1913-ban meg is indult.[2] Az 1920-as évek elején Sajtóakadémia néven nyílt egy újságíróképzést nyújtó magániskola Budapesten, ami még "nyelvészeti képzést" is adott, színvonalát azonban többen megkérdőjelezték. Egy ismeretlen tárcaíró Az Est hasábjain programját együgyűnek titulálta,[3] 1928-ban pedig Kellér Andor kételkedve ad hírt egy "sajtófőiskoláról", ami már öt éve működik Budapesten egy bizonyos Decker Albert vezetésével, aki azonban nemrég még maga is hallgatója volt az általa igazgatott intézménynek.[4] 1937-ben arról számol be a Pesti Napló, hogy Budapesten nincs újságíróiskola.[5]

A második világháború befejezését követően, 1951. március 15-én indult el az első egyéves képzés az újságíróiskolán, mely akkoriban még a Népművelési Minisztérium égisze alatt működött, első igazgatója Komját Irén, (Komjáti Aladár felesége) volt. A képzés elsősorban a "bolsevik sajtó" részére szükséges utánpótlás kinevelésére szorítkozott, s az első évfolyam során 86-an szereztek diplomát.[6] Ezt az iskolát még 1955 előtt átvette az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ahol újságíró-tanszék nyílt, s ezzel párhuzamosan már a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is indított esti és egyéni tanulási tanfolyamokat.[7] Az 1960-as években az újságíróiskola már a MÚOSZ Andrássy úti székházában működött, a képzés során a hallgatók a vizsgatárgyakon kívül telex, fotó- és kisfilmkészitési alapismeretekből és gyakorlatból is beszámoltak. 1965-ben indult kétéves tördelőszerkesztői tanfolyam (1967-ben 26-an vizsgáztak), és volt idegen nyelvek tanfolyama is, ahol 85 hallgatóból 50-en tanultak angolul.[8] Sajátos mellékszála volt a szövetség újságíróképzésének a MÚOSZ nemzetközi újságíróiskolája, aminek 1975-ben végződő 20. évfolyamán a Palesztinai Felszabadítási Szervezet újságírói tanultak.[9]

1986-ban az iskola felvette Bálint György nevét, ekkortól a MÚOSZ Újságíró Iskoláját Bálint György Újságíró Iskolának nevezték.[10] 1997-ben az újságírószövetségen belül vita kezdődött az iskola jövőjéről, végül 1997-ben az újságíróképzés anyagi bázisának megteremtése érdekében létrehozták a Bálint György Alapítványt, az iskolát pedig Bálint György Újságíró Akadémia néven működtették tovább.

Képzések

[szerkesztés]

Az iskola érettségivel, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek tart iskolarendszeren kívüli sajtószakmai képzéseket. Bár korábban számos kurzus indult , így például 2008-ban még újságíró, fotóriporter, tördelőszerkesztő, de női újságírás is,[11] 2014-ben kulturális újságírás és kreatív kommunikáció címmel is indult tanfolyam,[12] 2018-ban már csak fotóriporter kurzust hirdettek meg.[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Újságírók Iskolája. Budapesti Hírlap, XVIII. évf. 333. sz. (1898. december 2.) 7. o.
  2. ↑ Máté Károly: SAJTÓ ÉS TUDOMÁNY. Minerva, VIII. évf. 4–7. sz. (1929) 224. o.
  3. ↑ Színházi törvény. Az Est, XII. évf. 210. sz. (1921. szeptember 22.) 5. o.
  4. ↑ Kellér Andor: Lehet urak... még mindig lehet beiratkozni a sajtóiskolába... Ujság, IV. évf. 236. sz. (1928. október 17.) 2. o.
  5. ↑ Szerkesztői üzenetek. Pesti Napló, LXXXVIII. évf. 70. sz. (1937. március 28.) 54. o.
  6. ↑ Befejeződött az újságíróiskola első tanfolyama. Magyar Nemzet, VIII. évf. 34. sz. (1952. február 10.) 2. o.
  7. ↑ Hollósi Tibor: Képzettebb újságírók — színvonalasabb újságírás. Magyar Sajtó, I. évf. 10. sz. (1955. október)
  8. ↑ Eredményesen zárult a MUOSZ 1966/67. oktatási éve. Magyar Sajtó, VIII. évf. 8. sz. (1967. augusztus 1.) 244. o.
  9. ↑ Napi Krónika. Magyar Nemzet, XXXI. évf. 299. sz. (1975. december 21.) 4. o.
  10. ↑ Bálint Györgyről nevezték el a MUOSZ Újságíró Iskoláját. Magyar Sajtó, XXVII. évf. 8. sz. (1986. augusztus 1.) 1. o.
  11. ↑ Zöldi László: Újságíróképzés az állami kereteken kívül. Médiapiac (2008) (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.) arch
  12. ↑ https://nepszava.hu/1018675_ujsagiroi-kurzust-indit-a-balint-gyorgy-ujsagiro-akademia
  13. ↑ https://muosz.hu/oktatas/fotos/
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bálint_György_Újságíró_Akadémia&oldid=24952134”