A disztribúciók a kompakt tartójú végtelenszer differenciálható függvények terén értelmezett lineáris funkcionálok, amik folytonosak a következő konvergencia értelmében:
- Van része , supp , supp része
- Tetszőleges indexvektor esetén egyenletesen -n.
Azért vezetik be őket, hogy egy nagyobb függvényosztályon kereshessék a parciális differenciálegyenletek megoldását.
- Legyen az függvény értelmezve az halmazon, és integrálható annak minden kompakt részhalmazán. Legyen az a funkcionál, ami a függvényhez az értéket rendeli. Ekkor disztribúció. Az ilyen alakban előálló disztribúciókat reguláris disztribúcióknak nevezik.
- A Dirac-féle delta disztribúciót így értelmezik: Legyen Rendelje a funkcionál a függvényhez a helyettesítési értéket. Ekkor nem reguláris disztribúció.
- Legyen az függvény értelmezve az halmazon, és integrálható annak minden kompakt részhalmazán, és legyen rögzített indexvektor. Értelmezzük a következő funkcionált: rendelje a függvényhez az értéket.
Tétel: A reguláris disztribúció majdnem mindenütt egyértelműen meghatározza az függvényt.
Összeadás: disztribúció -n; ekkor
Számmal szorzás:
Ezekkel a műveletekkel a disztribúciók vektorteret alkotnak. Jelölés:
Konvergencia: legyenek disztribúciók; ekkor ha minden rögzített -re
Függvénnyel szorzás:
legyen ; ekkor
lokálisan, ha minden elemhez van nyílt környezete, ahol
Tétel: ha két disztribúció lokálisan egyenlő, akkor globálisan is egyenlők. Azaz, ha van egy nem üres nyílt halmaz, ahol egyenlőek, akkor mindenütt egyenlőek.
Deriválás:
disztribúció;
Direkt szorzat:
disztribúciók;
tulajdonságai: (betű szemlélettel) kommutatív, asszociatív, disztributív és lineáris
Konvolúció:
tekintsük a következő konvergenciát:
def * értelemben → azonosan 1-hez, ha
- minden esetén egyenletesen minden rögzített kompakt részhalmazban
- minden indexvektorhoz van minden minden -re.
Definíció:
A konvolúció nem mindig létezik.
Simon-Baderkó: Másodrendű parciális differenciálegyenletek