Diplolepis nervosa

Tüskés gyöngygubacs
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Hártyásszárnyúak (Hymenoptera);
Alrend:	Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita);
Alrendág:	Terebrantes;
Öregcsalád:	Gubacsdarázs-alkatúak (Cynipoidea);
Család:	Gubacsdarazsak (Cynipidae);
Alcsalád:	Cynipinae;
Nemzetség:	Diplolepidini;
Nem:	Diplolepis;
Faj:	D. nervosa;
Tudományos név
	Diplolepis nervosa; (Curtis, 1838)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tüskés gyöngygubacs témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés gyöngygubacs témájú kategóriát.

A tüskés gyöngygubacs (Diplolepis nervosa) okozója egy gubacsdarázs (Cynipidae), amely különféle vadrózsa (Rosa sp.) fajok levelein, termésén és szárán okoz egykamrás gubacsokat. A tüskés gyöngygubacsot okozó gubacsdarázs a Diplolepis génusz egyik Nyugat-Palearktikus képviselője. A gubacsok általában a rózsalevelek fonákján (abaxiális oldal) képződnek. A gubacsok alakja golyószerű, gyöngyméretű - akárcsak a gyöngygubacsdarázs (Diplolepis eglanteriae) gubacsa, azonban a felületén hegyes kiemelkedések, tüskék figyelhetők meg elszórva.^[1]

A gubacsnak két változata ismeretes, amelyek közül az egyik nehezen, vagy egyáltalán nem különíthető el a gyöngygubacstól, mivel nem figyelhetők meg a gubacsokon a tüskék, azonban ezeknek a gubacsoknak a felületén enyhe kitüremkedések, erek figyelhetők meg. Nemrég ezt a változatot még Diplolepis centifoliae néven ismerték, azonban ezt beemelték a tüskés gyöngygubacsba.^[2]

A D. nervosa gubacsokban, akárcsak a többi rózsagubacsban, összetett parazitoid közösség fejlődik.^[3] A megszokott fémfürkész családok Torymidae, Eurytomidae, Pteromalidae és Eupelmidae fajai alkotják a közösség többségét.

A Diplolepis nemzetség Nyugat-Palearktikus elterjedésű fajai közül a D. nervosa a D. eglanteriae-nek a legközelebbi rokona, míg a D. rosae, D. mayri és a D. spinosissimae egy külön kládot alkotnak.^[4]

Jegyzetek

↑ Eady, R. D., & Quinlan, J. (1963). Handbooks for the identification of British insects. Royal Entomological Society of London.
↑ Pujade-Villar, J., & Plantard, O. (2002). About the validity of Diplolepis fructuum (Rübsaamen) and some new synonyms in Diplolepis nervosa (Curtis)(Hymenoptera: Cynipidae: Diplolepidini). Agroinform. Budapest, 135-142.
↑ László, Zoltán, Prázsmári, Hunor (2019). „Parasitoid community and parasitism in galls of the three Western Palaearctic oligo- and unilocular Diplolepis species (Hymenoptera: Cynipidae)”. Folia entomologica hungarica 80, 231-238. o.
↑ Plantard, O., Shorthouse, J. D., & Rasplus, J. Y. (1998). Molecular phylogeny of the genus Diplolepis (Hymenoptera: Cynipidae). United States Department Of Agriculture Forest Service General Technical Report Nc, 247-260.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Eady, R. D., & Quinlan, J. (1963). Handbooks for the identification of British insects. Royal Entomological Society of London.

[2] Pujade-Villar, J., & Plantard, O. (2002). About the validity of Diplolepis fructuum (Rübsaamen) and some new synonyms in Diplolepis nervosa (Curtis)(Hymenoptera: Cynipidae: Diplolepidini). Agroinform. Budapest, 135-142.

[3] László, Zoltán, Prázsmári, Hunor (2019). „Parasitoid community and parasitism in galls of the three Western Palaearctic oligo- and unilocular Diplolepis species (Hymenoptera: Cynipidae)”. Folia entomologica hungarica 80, 231-238. o.

[4] Plantard, O., Shorthouse, J. D., & Rasplus, J. Y. (1998). Molecular phylogeny of the genus Diplolepis (Hymenoptera: Cynipidae). United States Department Of Agriculture Forest Service General Technical Report Nc, 247-260.

[1]

[2]

[3]

[4]