Ugrás a tartalomhoz

Diplolepis mayri

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tüskés rózsagubacs
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Terebrantes
Öregcsalád: Gubacsdarázs-alkatúak (Cynipoidea)
Család: Gubacsdarazsak (Cynipidae)
Alcsalád: Cynipinae
Nemzetség: Diplolepidini
Nem: Diplolepis
Faj: D. mayri
Tudományos név
Diplolepis mayri
(Schlechtendal, 1877)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tüskés rózsagubacs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés rózsagubacs témájú kategóriát.

A tüskés rózsagubacs okozója egy gubacsdarázs (Diplolepis mayri), amely különféle vadrózsa (Rosa sp.) fajok levelein, termésén és szárán okoz többkamrás gubacsokat.[1] Ritkább a borzas rózsagubacsnál (Diplolepis rosae), amellyel együtt gyakran előfordul ugyanazon gazdanövényen is. A gubacsok külső morfológiájukban hasonlítanak a borzas rózsagubacsra, de gubacsok felszínét ritkább tüskeszerű emergenciák borítják. A D. mayri gubacsait alkotó kamrák falai vastagabbak, mint a D. rosae kamrák falai.[2]

A tüskés rózsagubacs gyakrabban fordul elő a borzas rózsagubacsnál Európa délkeleti részein, ahol megtalálható a harmadik tübbkamrázs rózsagubacs is, a D. fructuum. Legújabb vizsgálatok alapján a tüskés rózsagubacs a leggyakoribb rózsagubacs Moldova (Románia) területén[3]

A Diplolepis nemzetség Nyugat-Palearktikus elterjedésű fajai közül a D. mayri legközelebbi rokonai a D. rosae és a D. spinosissimae, a D. nervosa és a D. eglanteriae egy külön kládot alkotnak.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dalla Torre, K. V., & Kieffer, J. J. (1910). Das Tierreich. Hymenoptera. Cynipidae, 24.
  2. László, Z.; Tóthmérész, B. (2013). "The enemy hypothesis: correlates of gall morphology with parasitoid attack rates in two closely related rose cynipid galls". Bulletin of Entomological Research. 103 (3): 326–335. doi:10.1017/S0007485312000764. ISSN 0007-4853
  3. László, Z., & Mátis, A. (2024) Distribution and prevalence of Diplolepis (Hymenoptera, Diplolepididae) induced galls on wild roses in Romania: insights from a three-year survey. Hymathon 2024, https://www.hymenopterists.org/hymathon-2024-a-24-hour-marathon-of-hymenoptera/#talks, p.27
  4. Plantard, O., Shorthouse, J. D., & Rasplus, J. Y. (1998). Molecular phylogeny of the genus Diplolepis (Hymenoptera: Cynipidae). United States Department Of Agriculture Forest Service General Technical Report Nc, 247-260.