Dioxán-tetraketon

Dioxán-tetraketon
IUPAC-név	1,4-dioxaciklohexán-2,3,5,6-tetraon
Kémiai azonosítók
CAS-szám	213967-57-8
SMILES O=C(O1)C(OC(C1=O)=O)=O
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C4O6
Moláris tömeg	144,04 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dioxán-tetraketon (vagy 1,4-dioxaciklohexán-2,3,5,6-tetraon) szénből és oxigénből álló vegyület, azaz a szén egyik oxidja.

Elméletileg kétféleképpen is származtatható. Egyrészt tekinthető az 1,4-dioxán négyszeres ketonjának, másrészt a csak elméletileg létező oxálsav-anhidrid dimerjének.

A dioxán-tetraketon éterben és kloroformban oldva −30 °C alatt stabil. 0 °C-ra melegítve szén-monoxid és szén-dioxid 1:1 arányú keverékére bomlik.

A vegyületet először Paolo Strazzolini állította elő másokkal együtt 1998-ban. Oxalil-kloridot (COCl)₂ vagy -bromidot (COBr)₂ ezüst-oxaláttal (Ag₂C₂O₄) reagáltatott dietil-éterben −15 °C-on, majd az oldatot alacsony hőmérsékleten és nyomáson bepárolta.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dioxane tetraketone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

• 1,2-Dioxetán-dion