Diószegi Balázs
Diószegi Balázs | |
Bahget Iskander felvétele | |
Született | 1914. november 16. Kunszentmiklós |
Elhunyt | 1999. február 1. (84 évesen) Kiskunhalas |
Állampolgársága | magyar[1] |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | festőművész, főiskolai tanár |
Iskolái | Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1933–1938) |
Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj (1980) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Diószegi Balázs témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Diószegi Balázs (Kunszentmiklós, 1914. november 16. – Kiskunhalas, 1999. február 1.) "az utolsó magyar parasztfestő", Munkácsy Mihály-díjas festőművész.
Élete
[szerkesztés]Általános iskoláit és gimnáziumot Kunszentmiklóson végezte. Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult 1933-1938 között, itt a mesterei: Rudnay Gyula és Szőnyi István voltak. Rajztanár volt 1938-tól Szentendrén, Újvidéken is 1941-ig. A Délvidéki Szépmíves Céh alapítója és főtitkára volt. 1941-től Miskolcon, Debrecenben, 1943-tól a Nyíregyházi Tanítóképző Főiskolán és a Népfőiskolán is tanított. 1957-től Kiskunhalason élt haláláig. 1976-1980 között a hajdúböszörményi és nyíregyházi telepen dolgozott. Kunszentmiklóson van eltemetve.
Festőművészi munkássága
[szerkesztés]Képeit az alföldi táj, életmód, ember a paraszti kultúra határozta meg.
Tóth Menyhért ellenpólusaként említik, mivel munkásságának kései szakaszában színvilágát a fekete, valamint a fekete-fehér kontrasztja jellemzi, míg Tóth Menyhért képein leginkább a fehér szín dominál.
Főbb művei
[szerkesztés]- Önarckép (1966)
- Télen (1976)
- Fehér ló (1976)
- Varjak (1976)
- Táncoló parasztok (1978)
- Ló a pusztán (1977)
- Parasztasszonyok esőben (1978)
- Fehér virág (1979)
- Citerázó parasztok (1979)
- Önarckép Tóth Menyhérttel (1982)
Elismerései
[szerkesztés]- 1971: Székely Bertalan-díj
- 1974: Bács-Kiskun megye művészeti díja
- 1980: Munkácsy Mihály-díj
- 1980: Kiskunhalas Pro Urbe díja
- 1998: Kiskunhalas város díszpolgára
Művei közgyűjteményekben
[szerkesztés]- Jósa András Múzeum, Nyíregyháza
- Katona József Múzeum, Kecskemét
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Rétközi Múzeum, Kisvárda
- Halas Galéria, Kiskunhalas
- Kunszentmiklós
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2024. július 20.)
Irodalom
[szerkesztés]- Bánszky Pál: Diószegi Balázs festői világa. In: Forrás, 1979/8.
- Berecz András: Diószegi Balázs kiállítás Nyíregyházán. In: Szabolcs-Szatmári Szemle, 1976/2.
- Bodnár Éva, dr.: Diószegi Balázs (kat., bev. tan, 1962.), In: Művészet, 1962/ 9., 1967/11.
- Diószegi Balázs: Írások művészetről, emberségről. In: Diószegi Balázs, bev.: Gajdóczi I., Szabó T., Kiskunhalas, 1987
- Diószegi gyűjtemény, Végh-kúria, Kiskunhalas, 1996. (kat. Szuromi Pál, Szűcs Károly és a festő írásaival). (Sz. Kürti Katalin)
- Hatvani Dániel: Parasztelődeink szerelmi élete. Diószegi Balázs rajzairól. In: Forrás, 1988/9.
- Sümegi György: A hatvanéves festő (Diószegi Balázsról), In: Forrás, 1974/12
- Szabó Tibor: Népiség és szimmetria. Diószegi Balázs grafikáiról, In: Tiszatáj, 1986/5.
- Szabó Tibor - Pap Gábor: Diószegi Balázs (kat., Kiskunhalas, 1987)
- Szuromi Pál: Diószegi Balázs, In: Művészet, 1975/7.
- Szűcs Károly: Diószegi Balázs, az utolsó magyar parasztfestő. Halasi Csipke Közalapítvány, Kiskunhalas, 2010.