Dercsényi János Lajos

Dercsényi János Lajos
Született	1802. október 6. Tokaj
Elhunyt	1863. augusztus 29. (60 évesen) Bécs
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász, mezőgazdász
Sablon • Wikidata • Segítség

Báró dercsényi Dercsényi János Lajos (Tokaj, 1802. október 6. – Bécs, 1863. augusztus 29.) császári és királyi udvari tanácsos.

Élete

Idősebb Dercsényi János és Kazinczy Júlia fia volt. Iskoláit Kassán és Sárospatakon végezte a jogtudományokkal együtt. Hivatalos pályáját Pesten mint gyakornok a királyi ügyigazgatóságnál kezdte, 1827-ben számfölötti igazgatósági ügyésszé, 1830. Bécsben az udvari kamaránál udvari titoknokká, 1834-ben valóságos udvari tanácsossá, 1836-ban a temesi kamarai igazgatóság elnökévé neveztetett ki. Ez idő alatt több irányban tudományos tapasztalatok gyűjtése végett utazásokat tett külföldön. Firenzében a gazdászatkedvelők akadémiájának tagjává választatott, Párizsban pedig a mezei gazdászat központi királyi társulata 1833. február 6. ülésében tartott értekezését ezüst emlékéremmel tisztelte meg. 1838. április 10.-én a birodalmi kincstár tanácsosává léptették elő s október 18. nőül vette báró Eichhoff Erzsébetet (Eichoff József, a bécsi pénzügyi osztály egykori elnökének leányát). 1839. március 21. Pál testvérével együtt örökös bárói és magyar mágnási rang- és méltóságra emeltetett. Az 1848. évi mozgalmak kezdetén (áprilisban) nyugalomba vonult és a bécsi Schottennegyedben nemzetőri kapitánnyá választatott.

Munkái

• Bericht an die k. k. Landwirthschafts-Gesellschaft in Wien, über eine 1832–33. durch Italien, Frankreich, Spanien, England, Belgien und Deutschland unternommene Reise. Wien, 1834. (Magyarúl: D. J. rövid előterjesztése a bécsi cs. k. mezőgazdasági társasághoz 1832–33-ban dél- és nyugati Európán tett útja tapasztalatiról cz. mint melléklet az 1834. Társalkodóhoz; angolul és franciául is megjelent.)
• Studien über ein humanes Mittel gegen den Kommunismus, oder über das Humanitäts-Sistem der Volkswirthschaft, des Volksunterrichts und des politischen Volkslebens. Pest, 1846. Online (Magyarul: Tanulmányok a kommunizmusnak egy humanus ellenszeréről. Uo. 1846. Angolul is megjelent és a belga királytól ezen munkájáért a Lipót-rend lovag-keresztjét kapta.)
• Magyarországi hitbizományok átalakítási tervéről. Uo. 1847. (A m. tud. akadémia által száz aranynyal jutalmazott pályamunka.)
• Tanulmányok korunk két legfontosabb kérdése felett. Buda, 1849.
• Az én nevelési rendszeremnek alapvonalai. Uo. 1851. (Ism. M. Hirlap 1851. 466. 632. 637. 642. sz. 1852. 771. sz. Németül, Bécs, 1851. Online és franciául, Páris, 1851.)

Kézirati munkája: Gondolatok az industrialis kipallérozottságról irt értekezéséhez 1827.

Arcképe kőnyomatban Fourquemin rajza után Macontól Párizsban jelent meg névaláirásával.

Szakképzettségénél fogva irodalmi irányban is hatott tevékenysége; több államtudományi, bölcseleti és neveléstani értekezést irt.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  

További információk

• Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Wurzbach, Constantin von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Wien, 1856-1891.