Egy derékszögű háromszög: a c oldal az átfogó, az a és b oldalak pedig a befogók
A síkmértanban a derékszögű háromszög az a háromszög, amelynek az egyik szöge derékszög (mértéke π/2 radián vagy 90°). A derékszöggel szemközti oldalt átfogónak nevezik, és ez a legnagyobb. A másik két oldalt befogónak nevezzük.
Az átfogónak megfelelő magasság és az átfogó szorzata egyenlő a befogók szorzatával, azaz ha az ABC egy derékszögű háromszög, C = 90° (lásd a szomszédos ábrát), és a CD merőleges az AB-re, akkor érvényes:
Egy derékszögű háromszögben, amelynek egyik hegyesszöge 45°, ebből következően a másik is 45°, így az átfogóra húzott magasságvonal hossza az átfogó felével egyenlő.
Pitagorasz tétele: a befogók hosszai négyzeteinek összege megegyezik az átfogó hosszának négyzetével. Ez ábrázolható az ABC derékszögű háromszögben, ahol AB az átfogó, C pedig a derékszög (lásd a fenti ábrák jelöléseit). Pitagorasz tétele kimondja, hogy:
Állandó arányok a derékszögű háromszög elemei között
A derékszögű háromszögben a szögek és az oldalak közt állandó arányok állnak fenn, ezek: a szinusz, a koszinusz, a tangens, a kotangens. Amennyiben a szögek változhatnak, ezek független változókként ún. trigonometriai függvényeket hívnak életre.
A szög mértékének szinuszát a szöggel szemben fekvő befogó és az átfogó hányadosa adja meg:
A szög mértékének koszinusza a szög melletti befogó és az átfogó hosszának hányadosa:
A szög mértékének tangense a szöggel szemben lévő befogó és a szög melletti befogó hosszainak hányadosa:
A szög kotangense a szög melletti befogó és a szöggel szemben fekvő befogó hányadosa:
Legyen X egy szög mértéke, és (90° – X) a kiegészítő szögének mértéke. Ezután a következő összefüggések adódnak, az I. negyedben:
Trigonometrikus függvényértékek 0°, 30°, 45°, 60° és 90°-os szögek esetén