Ugrás a tartalomhoz

Dalmácia királya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dalmácia királya
Utolsó IV. Károly király 1916. november 21. – 1918. november 16.
Utolsó
IV. Károly király

1916. november 21. – 1918. november 16.

Adatok
Ország Dalmát Királyság
MegszólításŐ Királyi Felsége
ElsőIV. Krešimir
UtolsóIV. Károly
Uralkodóház Habsburg–Lotaringiai-ház
(1780-1919)
NyughelyCsászári kripta
Cím részeMagyar király
A címmel járó további titulusokHorvátország királya
Szlavónia királya

Regnálás kezdete1058
Regnálás vége1918. november 16.

SablonWikidataSegítség

Dalmácia királya uralkodói cím volt, melyet IV. Krešimir horvát királytól (1058) kezdve használták a horvát, majd később magyar királyok. A címet Magyarország mindenkori királya birtokolta (Horvátország és Szlavónia királya címekkel együtt).[1] Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a cím is megszűnt, I. Károly (IV. Károly néven magyar király) elvesztette ezt a címét. Dalmácia a Szlovén–Horvát–Szerb Államhoz került, melynek élére a király helyett ideiglenes kormány került.

A cím

[szerkesztés]

A címet Horvátország minenkori királya birtokolta 1058-tól 1102-ig, mikor Kálmán király meghódította a királyságot. A király minden bizonnyal 1106-ban vette fel a Dalmácia királya címet, amelyet a magyar koronás fők 1918-ig megszakítatlanul viseltek.[2] 1797-ben Dalmácia a Habsburgok koronaföldjévé vált a Campo Formio-i békével és végül Napóleon vereségével. Korábban Magyarország és Horvátország királyaként a Habsburg császárok birtokolták, mivel a középkor óta a horvát, majd a magyar királyi cím része volt.[3]

A címet viselők listája

[szerkesztés]

Horvát királyok (1058–1102)

[szerkesztés]

A címet először a Horvát Királyság uralkodói használták, míg Kálmán magyar király meg nem hódította a királyságot.

Portré Uralkodó
Uralkodási ideje
Címere uralkodóház Egyéb címek
Ő királyi felsége
IV. Krešimir

(1058–1074)
Trpimirović-ház
Horvátország királya
Ő királyi felsége
Dmitar Zvonimir

(1074–1089)
Ő királyi felsége
I. István

(1089–1090)
Ő királyi felsége
Álmos
mint herceg

(1090–1093)
Árpád-ház Magyar királyi herceg
Ő királyi felsége
Svačić Péter

(1093–1102)
Snačić-ház Horvátország királya

Magyar királyok (1102–1804)

[szerkesztés]

A Horvát Királyság 1102-es meghódításától a címet a mindenkori magyar király viselte.[4]

Portré Uralkodó
Uralkodási ideje
Címere uralkodóház Egyéb címek
Ő királyi felsége
Kálmán

(1106–1116)
Árpád-ház Magyar király
Horvát király
Ő királyi felsége
II. István

(1116–1131)
Ő királyi felsége
I. Béla

(1131–1141)
Ő királyi felsége
I. Géza

(1141–1162)
Ő királyi felsége
III. István

(1162–1172)
Ő királyi felsége
II. Béla

(1172–1196)
Ő királyi felsége
Imre

(1196–1204)
Ő királyi felsége
I. László

(1204–1205)
Ő királyi felsége
I. András

(1205–1235)
Ő királyi felsége
III. Béla

(1235–1270)
Ő királyi felsége
V. István

(1270–1272)
Ő királyi felsége
II. László

(1272–1290)
Ő királyi felsége
II. András

(1290–1301)
Ő királyi felsége
Vencel

(1301–1305)
Přemysl-ház
Ő királyi felsége
Ottó

(1305–1307)
Wittelsbach-ház
Üres
(1307–1309)
Ő királyi felsége
I. Károly

(1309–1342)
Anjou-ház Magyar király
Horvát király
Ő királyi felsége
I. Lajos

(1342–1382)
Magyar király
Horvát király
Lengyel király
Ő királyi felsége
Mária

(1382–1385
1386–1395)
Magyar királynő
Horvát királynő
Ő királyi felsége
II. Károly

(1385–1386)
Magyar király
Horvát király
Nápoly-szicíliai király
Ő királyi felsége
Zsigmond

(1387–1437)
Luxemburg-ház Magyar király
Horvát király
Cseh király
Német király
Német-római császár
Ő királyi felsége
Albert

(1437–1439)
Habsburg-ház Magyar király
Horvát király
Cseh király
Német király
Ő királyi felsége
III. László

(1440–1457)
Magyar király
Horvát király
Cseh király
Ő királyi felsége
I. Ulászló

(1440–1444)
Jagelló-ház Magyar király
Horvát király
Cseh király
Lengyel király
Ő királyi felsége
I. Mátyás

(1457–1490)
Hunyadi-ház Magyar király
Horvát király
Cseh király
Ő királyi felsége
II. Ulászló

(1490–1516)
Jagelló-ház
Ő királyi felsége
II. Lajos

(1516–1526)
Ő királyi felsége
I. János

(1526–1540)
Szapolyai-ház Magyar király
Horvát király
Ő királyi felsége
II. János

(1540–1571)
Magyar király
Horvát király
Erdélyi fejedelem
Ő királyi felsége
I. Ferdinánd

(1526–1564)
Habsburg-ház Magyar király
Horvát király
Cseh király
Német-római császár
Ő királyi felsége
Miksa

(1564–1576)
Ő királyi felsége
Rudolf

(1576–1608)
Ő királyi felsége
II. Mátyás

(1608–1619)
Ő királyi felsége
II. Ferdinánd

(1619–1637)
Ő királyi felsége
III. Ferdinánd

(1637–1657)
Ő királyi felsége
IV. Ferdinánd

(1647–1654)
Ő királyi felsége
I. Lipót

(1657–1705)
Ő királyi felsége
I. József

(1705–1711)
Ő királyi felsége
III. Károly

(1711–1740)
Ő királyi felsége
Mária Terézia

(1740–1780)
Ő királyi felsége
II. József

(1780–1790)
Habsburg–Lotaringiai-ház Magyar király
Horvát király
Cseh király
Német-római császár
Ő királyi felsége
II. Lipót

(1790–1792)

Osztrák császárok (1804–1918)

[szerkesztés]

I. Ferenc 1804-ben felvette a császári címet, így ez lett a legmagasabb titulus, amit a királyság uralkodója birtokol.

Portré Uralkodó
Uralkodási ideje
Uralkodási
évek
Címere Házassága Elhunyt
Ő királyi fensége
I. Ferenc

(1797–1835)
38 év,
3 hónap,
15 nap
Szicíliai Mária Terézia
∞ 1790. augusztus 19.
Gyermekeik száma: 12
Ausztriai Mária Ludovika
∞ 1808. január 6.
nem születtek gyermekeik
Bajor Karolina Auguszta
∞ 1816. október 29.
nem születtek gyermekeik
1835. március 2.
Bécs, Ausztria
(67 évesen)
Ő királyi fensége
I. Ferdinánd

(1835–1848)
11 év,
9 hónap
Savoyai Mária Anna
∞ 1831. február 12.
nem születtek gyermekeik
1875. június 29.
Prága, Csehország
(82 évesen)
Ő királyi fensége
I. Ferenc József

(1848–1916)
67 év,
11 hónap,
19 nap
Bajorországi Erzsébet
∞ 1831. február 12.
Gyermekeik száma: 4
1916. november 21.
Bécs, Ausztria
(86 évesen)
Ő királyi fensége
VI. Károly

(1916–1918)
1 év,
11 hónap,
21 nap
Parmai Zita
∞ 1911. június 13.
Gyermekeik száma: 8
1922. április 1.
Funchal, Portugália
(34 évesen)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]