Daeodon

Daeodon
	Evolúciós időszak: Középső oligocén - kora miocén, 29–19 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	A Daeodon csontváza
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Artiofabula;
Csoport:	Cetruminantia;
Csoport:	Cetancodontamorpha;
Család:	Entelodontidae; Lydekker, 1883
Nem:	Daeodon; Cope, 1878
Szinonimák
	Ammodon Marsh, 1893; Boochoerus Cope, 1879; Dinochoerus Peterson, 1905; Dinohyus Peterson, 1906;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Daeodon témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Daeodon témájú kategóriát.

A Daeodon az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a fosszilis Entelodontidae családjába tartozó nem.

Tudnivalók

A Daeodon (korábban Dinohyus, jelentése: „szörnyű disznó”),^[1] az Entelodontidae-k között a legnagyobb volt. Észak-Amerikában élt körülbelül 29-19 millió évvel ezelőtt.

Az állat marmagassága 177 centiméter, a koponyahossza pedig 90 centiméter lehetett.^[2] A Daeodon hasonlított egy óriás, szörnyszerű disznóhoz vagy varacskosdisznóhoz. Hatalmas állkapcsából nagy agyarak álltak ki, pofacsontja pedig kiemelkedett. Az állatot az Agate Springs Quarry nevű lelőhelynél találták meg.^[3] Maradványai arra utalnak, hogy az állat egyaránt dögevő, de vadász is volt. Koponyáján és alsó állkapcsán csontos kinövések voltak, olyanok, mint a mai varacskosdisznónál. Ezek a kinövések tartották az erős izmokat.

Rendszerezés

A nembe az alábbi 1-2 faj tartozik:

Daeodon shoshonensis Cope, 1878 - típusfaj
?Daeodon humerosum Cope, 1879 - szinonimája: Boochoerus humerosum

Képek

A Daeodon koponyája közelről
A Daeodon shoshonensis rekonstrukciója
A Daeodon shoshonensis mérete az emberhez viszonyítva

Jegyzetek

↑ Lucas, S.G., Emry, R.J., and Foss, S.E. (1997). "Taxonomy and distribution of Daeodon, an Oligocene-Miocene entelodont (Mammalia: Artiodactyla) from North America." Proceedings of the Biological Society of Washington, 111(2): 425-435.
↑ Peterson, O. A. (1909). „A revision of the Entelodontidae”. Memoirs of the Carnegie Museum 4 (3), 41–158. o.
↑ Prothero, Donald R. (2005). "After the dinosaurs. The age of mammals".

Források

Paleobiology Database^{[halott link]}
Brown, R. W. (1954). Composition of scientific words: A manual of methods and a lexicon of materials for the practice of logotechnics. Smithsonian Institution Press. ISBN 978-0874740011.
Cope, E. D. (1878). "On some characters of the Miocene fauna of Oregon". Paleontological Bulletin. 30: 1–16.
Sinclair, W. J. (1905). "New and imperfectly known rodents and ungulates from the John Day Series". Bull. Dept. Geology, Univ. California. 4: 132–134.
Peterson, O. A. (1909). "A revision of the Entelodontidae". Memoirs of the Carnegie Museum. 4 (3): 41–158.
Lucas, S.G.; Emry, R.J.; Foss, S.E. (1998). "Taxonomy and distribution of Daeodon, an Oligocene-Miocene entelodont (Mammalia: Artiodactyla) from North America". Proceedings of the Biological Society of Washington. 111 (2): 425–435.
Foss, S. E.; Fremd, T. J. (2001). "Biostratigraphy of the Entelodontidae (Mammalia: Artiodactyla) from the John Day Basin, Oregon". Paleobios. 21: 53.
Donald R. Prothero; Scott. E. Foss (2007). The Evolution of Artiodactyls. JHU Press.
Allen, G. M. (1926). "Fossil mammals from South Carolina". Bulletin of the Museum of Comparative Zoology. 67: 447–467.
Loomis, F. B. (1932). "Two new Miocene entelodonts". Journal of Mammalogy. 13: 358–362. doi:10.2307/1374141.
Simpon, G. G. (1945). "The principles of classification and a classification of mammals". Bulletin of the American Museum of Natural History. 85: 1–350.
Peterson, O. A. (1905b). "A correction of the generic name (Dinochoerus) given to certain fossil remains from the Loup Fork Miocene of Nebraska". Science. 22: 719. doi:10.1126/science.22.570.719. PMID 17729479.
Peterson, O. A. (1905a). "Preliminary note on a gigantic mammal from the Loup Fork Beds of Nebraska". Science. 22: 211–212. doi:10.1126/science.22.555.211. PMID 17835750.
Foss, S. E.; Fremd, T. (1998). "A survey of the species of Entelodonts (Mammalia, Artiodactyla) of the John Day Basin, Oregon". Dakoterra. 5: 63–72.
Effinger, J. A. (1998). "Entelodontidae". In Janis, C. M.; Scott, K. M.; Jacobs, L. L. Evolution of Tertiary Mammals of North America. Volume 1: Terrestrial Carnivores, Ungulates, and Ungulatelike Mammals. Cambridge University Press.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Daeodon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[lucasetal1997-1] Lucas, S.G., Emry, R.J., and Foss, S.E. (1997). "Taxonomy and distribution of Daeodon, an Oligocene-Miocene entelodont (Mammalia: Artiodactyla) from North America." Proceedings of the Biological Society of Washington, 111(2): 425-435.

[Peterson1909-2] Peterson, O. A. (1909). „A revision of the Entelodontidae”. Memoirs of the Carnegie Museum 4 (3), 41–158. o.

[donald2005-3] Prothero, Donald R. (2005). "After the dinosaurs. The age of mammals".

[1]

[2]

[3]