Ugrás a tartalomhoz

Díszes nyárfacincér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Díszes nyárfacincér
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Család: Cincérfélék (Cerambycidae)
Alcsalád: Lamiinae
Nem: Saperda
Tudományos név
Saperda perforata
(Pallas, 1773)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Díszes nyárfacincér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Díszes nyárfacincér témájú médiaállományokat és Díszes nyárfacincér témájú kategóriát.

A díszes nyárfacincér (Saperda perforata) a cincérfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, nyárfákon élő élő bogárfaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A díszes nyárfacincér testhossza 12-20 mm. Alakja megnyúlt, karcsú. Feje a többi cincérhez hasonlóan a test tengelyére merőlegesen, lefelé mutat. Alapszíne fekete, de szinte egész testét sűrű zöldessárga vagy szürkésfehér szőrözet fedi. A szárnyfedőket egy vonalban elhelyezkedő, 5-5 fekete folt, oldalt középen és a vállon fekete vonal, valamint az oldalszél mellett, jóval a váll mögött apró fekete petty díszíti. Az előhát felső oldalán 8 fekete petty látható: 4 az elülső, 4 a hátulsó szegély mellett, olykor egy kis folt középen is jelentkezik. A szárnyfedők oldalszéle erősen lehajló, dobozszerű.

Elterjedése és életmódja

[szerkesztés]

Eurázsia mérsékelt égövi zónájában honos, a Pireneusoktól egészen Közép-Ázsiáig. Magyarországon országszerte előfordul, de ritka, többek között Budapest, Kalocsa, Debrecen, Bátorliget, Makó, Sopron, Komárom környékén ismertek állományai).

Lárvája különféle nyárfákban, elsősorban a rezgő nyárban fejlődik, a kéregben rágja járatait. Elsősorban a frissen elpusztult fák még nedves kérge alatt él, a farészt alig károsítja. Rágcsáléka hosszú, szálas háncselemekből áll. Az imágó színe a tápnövénytől függ: a rezgő nyárban élő lárva zöldessárga lesz, míg a fehér nyárból szürkésfehér bogár bújik elő. Sokszor együtt támadja meg a fát az egérszínű darázscincérrel. Fejlődése 1-2 évig tart, majd a szijácsban bábkamrát rág és bebábozódik. Az imágó májustól kora augusztusig látható, júniusban rajzik a nyárfák környékén, és napközben a lombkoronában húzódik meg. Szürkületkor és éjjel aktív, a mesterséges fény vonzza.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]