Rezgő nyár

Rezgő nyár
A fa levelei
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Malpighiales Család: Fűzfafélék (Salicaceae) Nemzetség: Nyárfa (Populus) Fajcsoport: Populus Faj: P. tremula
Tudományos név
Populus tremula L.
Szinonimák
Szinonimák a faj szinonimái: Populus australis Ten. Populus bonatii H. Lév. Populus duclouxiana Dode Populus pseudotremula N.I. Rubtzov Populus repanda Baumg. Populus rotundifolia Griff. Populus rotundifolia var. bonatii (H.Lév.) C.Wang & S.L.Tung Populus rotundifolia var. duclouxiana (Dode) Gombócz Populus tremula var. australis (Ten.) Nyman Populus tremula var. repanda (Baumg.) Nyman a Populus tremula var. davidiana szinonimái: Populus davidiana Dode Populus davidiana f. ovata C.Wang & S.L.Tung Populus davidiana f. pendula (Skvortsov) C.Wang & S.L.Tung Populus davidiana var. pendula Skvortsov Populus davidiana var. tomentella (C.K.Schneid.) Nakai Populus jesoensis Nakai Populus sieboldi Miq. [Spelling variant] Populus tremula subsp. davidiana (Dode) Hultén Populus tremula f. tomentella C.K.Schneid. Populus wutaica Mayr a Populus tremula var. sieboldii szinonimája: Populus sieboldii Miq.
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Rezgő nyár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rezgő nyár témájú médiaállományokat és Rezgő nyár témájú kategóriát.

A rezgő nyár (Populus tremula) a Malpighiales rendjébe, ezen belül a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei: közönséges nyár vagy eurázsiai nyár.

Nemzetségének a típusfaja.

Elnevezése

A rezgő nevet onnan kapta, hogy a legkisebb szélmozgás hatására levelei lazán elkezdenek mozogni, billegni, „rezegni”. Innen a szólás „reszket, mint a nyárfalevél”.

Előfordulása

A rezgő nyár valamennyi nyár közül a leggyakoribb Európában. Észak-Ázsia területén is fellelhető. Észak felé egészen a hideg és a mérséklet éghajlati övezet határáig, a sarkköri övig megjelenik. Mindenütt: a hegyi tisztásokon, faállományok szegélyén, hegyoldalakon vagy sövényekben megtalálható. A síkságoktól az 1000 métert jóval meghaladó tengerszint feletti magasságig, akár a hóhatárig felhatol.

Változatai

• Populus tremula var. davidiana (Dode) C.K.Schneid.
• Populus tremula var. sieboldii (Miq.) H.Ohashi

Megjelenése

Kifejlett (balra) és fiatal (jobbra) levelek

A közönséges nyár lombhullató fa, termetre a legkisebb nyárfaj, átlagos magassága 15–20 méter, de elérheti a 20–30 métert is. Gyökérsarjakat képez. Koronája kezdetben igen laza, később inkább kúp alakú, végül gömbölyded vagy szabálytalanul több részre tagolódik. Törzse ritkán egyenes, többnyire kissé hajlott. Kérge csupasz, meglehetősen sima, némileg ragadós, szürkészöld vagy ezüstszürke színű, később barnára, majd teljesen szürkére változik. A levelek 3–10 centiméter hosszúak, csak a hosszú- és a sarjhajtásokon szív alakúak, hegyes csúcsúak, nem hullámos élűek, különben túlnyomórészt kerekdedek, csúcsuk igen rövid, alig érzékelhető, szélük tompán fogas vagy sekélyen öblös-kanyargós, nyelük hosszú és lapított. Lombfakadás előtt sokkal korábban megjelennek már a 4–8 centiméter hosszú barkák a mindig sima és fényes vesszőkön. A növény kétlaki, azaz a porzós és a termős barkák külön példányokon fejlődnek. A porzós barkák lilás-szürke színűek, selymesek tapintásúak és kövérek. A termős barkák eleinte soványabbak, zöld színüket a termők adják, melyek bibéje kétágú. Nem sokkal a megtermékenyülést követően a termők borsó méretűvé híznak, így a termős barkák kövérebbek lesznek. A termések májusban már beérnek. A toktermésekben repítőszőrös magvak fejlődnek, amik a termések felhasadásával kitüremkednek és fehérlőn gyapjassá teszik a barkákat. A szél aztán „kiszabadítja” és a szőröknek köszönhetően tovaröpíti a magokat.

Életmódja

A nyerstalajok ideális pionír növénye. A világos fekvést, a laza, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Előfordul a sík- vagy hegyvidék láptalajain, réti talajain, de szárazabb talajokon, a hamar kiszáradó futóhomokon és mészszegény kőzeten létrejött talajokon is. A virágzási ideje március–április között van. Az őszi lombhullást követően élénksárga levelei csak lassan bomlanak le a talajon.

Képek

• 
  A fa nyáron
• 
  ... és télen
• 
  A kérge
• 
  A barkái
• 
  Rajz a levelekről, barkákról és magokról

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Rezgő nyár (Populus tremula). In David More – Alastair Fitter: Fák. Fordította: Debreczy Zsolt. A fordítást az eredetivel egybevetette: Kósa Géza. A fedélterv Vida Győző munkája. 2. kiadás. Budapest: Gondolat Könyvkiadó. 1990. 94. o. = Fürkész könyvek (ISSN 0237-4935), ISBN 963-282-300-1  
• Populus tremula L. The Plant List
• USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Populus tremula in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.