Dénes Ágnes
| Dénes Ágnes | |
 | |
| The Living Pyramid (Élő piramis) Kasselben | |
| Született | 1931. május (93 éves)[1] Budapest[2] |
| Álneve | Denes, Agnes Cecilia |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dénes Ágnes témájú médiaállományokat. | |
Dénes Ágnes (Agnes Denes) (Budapest, 1931. – ) magyar származású amerikai transzdiszciplináris, konceptuális művész, egyetemi tanár, a land art úttörője, az environmental art egyik legelső művelője. A különféle médiumokat és tendenciákat egybeolvasztó alkotó a műveit egyfelől a jövő generációinak is, akár a jövő civilizációnak szóló üzenetekként formálja. Művészete korunk klíma- és ökológiai válságában sajátos környezettudatos érzékenységről tanúskodik.[7] A Rice/ Tree/ Burial with Time Capsule (Rizs/ Fa/ Temetés időkapszulával) (1969–1979) című munkáját az environment egyik legelső példájaként tartják számon.[8] Agnes Denes New Yorkban él és alkot.
Pályafutása
[szerkesztés]Családja a második világháború alatt vándorolt ki Svédországba. A gyerekként még Budapesten élő Dénes Ágnes költő szeretett volna lenni, majd a történelem közbeszólt. Tizenévesen, Svédországban alkotta első környezeti-filozófiai munkáját Bird Project címen, melyben a vándormadarak közösségét, mint a világ migránsait, az emberekéhez hasonlította. Családjával pár év után az Egyesült Államokba költöztek, New Yorkban festészetet tanult a The New School egyetemen és a Columbia Egyetemen.[9] Érdeklődése a természet- és társadalomtudományok felé fordult. Filozófiát, nyelvészetet, pszichológiát, művészettörténetet, irodalmat, zenét tanult, ismereteit vizuális művészeti alkotásaiban használta fel.
Művészi tevékenységét költőként kezdte, költészete sajátos intellektuális tartalommal és formával bírt, melyet ő „vizuális filozófiának” nevezett.[10] Az egymást követő nyelvváltások, a változó szemantikai és szintaktikus rendszerek vezették a nyelvek közti fordítási nehézségek, jelentészavarok vizsgálatához. Korai munkáiban számos ősi írásmódot – hieroglifáktól a logikai jelekig – helyezett egymás mellé, pl. bibliai részleteket morze írásjelbe ültetett át.[11] Bár a vizuális művészet, az avantgárd vagy az akkor éledező absztrakt expresszionizmus érdekelte, de végül a festészetet a vászon korlátozott keretei miatt elhagyta, más médiumokon keresztül kifejezhető gondolatok foglalkoztatták.[12][9][13]
Az 1960-as években analitikus jellegű Filozófia rajzok című sorozata után az 1970-es évektől jelentős sorozatai születtek: a Piramisok, az Izometrikus rendszerek izotropikus térben – térképvetületek, ezeken a nagy gonddal megformált grafikáin az emberi tudás mibenlétét és paradoxonjait jelenítette meg.
A hetvenes években az A.I.R. Gallery, az Egyesült Államok első, csak női tagokkal működő galériájának alapító tagja volt. Azóta több mint 600 kiállításon vett részt, 6 könyve jelent meg. A gyakran monumentális méretű alkotásai környezeti, kulturális és társadalmi témákkal foglalkoznak.
Korai ökológiai munkája, melyet az egyik első helyspecifikus installációként tartanak számon, a Rice/ Tree/ Burial with Time Capsule (Rizs/ Fa/ Temetés időkapszulával) (1969–1979), a földdel való kapcsolatot vizsgálta a termőföldön, a magon, a temetkezésen és az időkapszulákon keresztül a jövővel való kommunikáció felé vezetve. Az installáció során New York állam egy helyszínén rizsszemeket ültetett el, melyekkel a környező fákat összekötötte és időkapszulát ásott el ugyanott.[12]
Egyik emblematikus munkája a Wheatfield – A Confrontation (1982) (Búzamező – szembesítés) akció, mely a Public Art Fund támogatásával, önkéntesek bevonásával valósult meg, a hamis értékrendet ütköztette a valódi emberi értékekkel. Ekkor Manhattan déli csücskében, a jelenlegi Battery Park City akkori területén, a még álló ikertornyok közelében egy építési törmelékkel teli, kb. 8000 m²-es területet megtisztítottak, termőföldet hordtak rá, majd felszántották, búzával bevetették, végül learatták. Mindezt a felhőkarcolók tövében. A búza a Minnesota Museum of American Art által rendezett vándorkiállítás keretében jutott el a világ 28 városába 1987 és 1990 között. Az emberek kis csomagokban vitték el, és újra elültették a világ különböző pontjain. A szalmát a New York-i rendőrség kapta meg lovai számára.[14]
Másik korszakalkotó projektje a Tree Mountain – A Living Time Capsule (Fahegy – egy élő időkapszula) (1982–1996), ahol egy matematikai képlet – az aranymetszés – és a napraforgómagoknak a virágon való elhelyezkedése alapján kialakított mintázat szerint tizenegyezer finn fenyőt ültettek el Finnországban tizenegyezer ember segítségével egy mesterséges dombon. Agnes Denes szavaival élve a „matematikai erdő” fáinak „túl kell élniük a jelenkort és életben maradásukkal át kell ültetniük elképzeléseinket egy ismeretlen jövőbeli korba”.[15]
Alkotásai közgyűjteményekben
[szerkesztés]Alkotásai, rajzai megtekinthetők többek között a Metropolitan Művészeti Múzeumban, ahol öt műve,[16] a Modern Művészeti Múzeumban több mint tíz,[17] a Whitney Múzeumban három alkotása az állandó gyűjtemény része.[18] Ezen túlmenően a világ negyvennél is több múzeumának gyűjteményében láthatók,[19] többek között a Smithsonian American Art Museumban, Nürnbergben a Kunsthalléban, Stockholmban a Moderna Museetben, Jeruzsálemben az Izrael Múzeumban.
Magyarországon 2008-ban a Ludwig Múzeum,[20] 2024-25-ben a Szépművészeti Múzeum mutatta be munkáit.
Művei
[szerkesztés]Vizuális filozófiai alkotásai
[szerkesztés]
- Paradox and Essence (Philosophical Drawings), 1976, Tau/ma Press kiadásában Róma, Olaszország, angol és olasz nyelven[21]
- Sculptures of the Mind, 1976, University of Akron Press kiadásában, Akron, Ohio, 1000 számozott, 50 oldalas példány[22]
- Isometric Systems in Isotropic Space: Map Projections (from the Study of Distortions Series, 1973-1979), 1979. Visual Studies Workshop Press kiadásában Rochester, New York[23]
- Early Philosophical Drawings, Monoprints, and Sculpture, 1970-1973[24]
Land art alkotásai
[szerkesztés]- Rice/Tree/Burial with Time Capsule (Rizs/Fa/Temetés időkapszulával) (1977–1979), Artpark Lewiston, New York
- Wheatfield – A Confrontation (Búzamező – szembesítés) (1982) New York
- Tree Mountain - A Living Time Capsule (Fahegy - egy élő időkapszula) (1996), Ylöjärvi, Finnország
- Nieuwe Hollandse Waterlinie (2000)
- The Living Pyramid (Élő piramis) (2015/2017), New York/Kassel
Írásai
[szerkesztés]- Book of Dust: The Beginning and the End of Time and Thereafter, 1989 Visual Studies Workshop Press, Rochester, New York (A 200 oldalas, 1100 példányból 200 példány eredeti, dedikált műalkotást tartalmaz.)
- The Human Argument, 2008 Spring Publications, Putnam, Connecticut[25]
- Poetry Walk—Reflections: Pools of Thought, 2000 Charlottesville, Va.: University of Virginia Art Museum
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.agnesdenesstudio.com/catalog.html
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ https://arts.mit.edu/mcdermott/recipients/
- ↑ https://www.anonymouswasawoman.org/previous-recipients/
- ↑ agnes-denes
- ↑ A logika rendszere a rendszer logikája. Szépművészeti Múzeum. (Hozzáférés: 2024. december 19.)
- ↑ Cheetham, Mark A.. Landscape into eco art : articulations of nature since the '60s (2018. január 29.). ISBN 978-0-271-08003-1. OCLC 1004957218
- ↑ a b Agnes Denes: The Artist as Universalist, essay by Peter Selz, Professor Emeritus University California Berkeley in Agnes Denes, Edited by Jill Hartz, 1992
- ↑ "Agnes Denes's Visual Philosophy", essay by Klaus Ottmann, Chief Curator of The Phillips Collection in Washington, DC, in Agnes Denes: Absolutes and Intermediates, edited by Emma Enderby, The Shed, 2019
- ↑ Kopeczky Róna: Agnes Denes A harmadik évezred művészete – egy új világkép teremtése. Ludwig Múzeum, 2008. (Hozzáférés: 2024. december 20.)
- ↑ a b „New York Times, Nov 28, 2012 - Stretching Her Creativity as Far as Possible by Carol Kino”, The New York Times, 2012. november 28.
- ↑ Váradi Júlia: Egy nyelv nélküli ember - Agnes Denes képzőművész (Interjú Budapesten). magyarnarancs.hu, 2005. (Hozzáférés: 2017. november 12.)
- ↑ Agnes Denes: Wheatfield- A Confrontation (angol nyelven). agnesdenesstudio.com. [2013. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 13.)
- ↑ A logika rendszere a rendszer logikája. HVG, 2024. december 13. (Hozzáférés: 2024. december 19.)
- ↑ Metropolitan Museum Online Collection
- ↑ Museum of Modern Art Online Collection
- ↑ Whitney Museum Online Collection
- ↑ Agnes Denes CV at Leslie Tonkonow Artworks + Projects
- ↑ Agnes Denes: A harmadik évezred művészete – egy új világkép teremtése. Építészfórum, 2008. szeptember 18. (Hozzáférés: 2024. december 19.)
- ↑ WorldCat Search for Paradox and Essence. OCLC 4125880
- ↑ WorldCat Search for Sculptures of the Mind. OCLC 3003272
- ↑ WorldCat Search for Isometric Systems in Isotropic Space. OCLC 5937572
- ↑ Artist's Website - 11 Photo of Early Philosophical Drawings. [2013. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ WorldCat Search for Human Argument. OCLC 212204452
Források
[szerkesztés]- Agnes Denes (angol nyelven). evo.l.org, 1982. [2016. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 13.)
- Agnes Denes (angol nyelven). agnesstudio.com. (Hozzáférés: 2017. november 14.)
- Agnes Denes rajzai (angol nyelven). Museum of Modern Art. (Hozzáférés: 2017. november 13.)
További információk
[szerkesztés]- Váradi Júlia: Egy nyelv nélküli ember - Agnes Denes képzőművész (Interjú Budapesten). magyarnarancs.hu, 2005. (Hozzáférés: 2017. november 12.)
