Délvidéki földikutya
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Adathiányos[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett       [2]
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 1 000 000 Ft[3] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Délvidéki földikutya témájú rendszertani információt. |
A délvidéki földikutya (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis) a nyugati földikutya fajcsoport (más néven nagyfaj) a csoport többi tagjához hasonló életmódú és ökológiai igényű, de azoktól eltérő kromoszómaszámú, tehát genetikailag izolált biológiai faja. Szerb kutatók fedezték fel az 1970-es években az újvidéki populációból származó példányok kromoszómavizsgálatával.
Biztosan kevesebb, mint ezer és valószínűleg kevesebb, mint nyolcszáz egyede él.[4]
Származása, élőhelye
[szerkesztés]Első példányai a Duna jobb partján a Tarcal-hegységben kerültek elő; ezen kívül csak a Duna–Tisza köze területén vannak állományai.[4]
Albertirsai populáció
[szerkesztés]Több mint 110 év után ismét bebizonyosodott, hogy élnek földikutyák Pest megyében. Az Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoportjának tagjai 2017 április 18-án filmeztek le a település határában egy felszínen mozgó példányt.[5][6]
Albertirsa a faj eddig ismert legészakibb előfordulási helye.[7] Az állomány felmérése sem zárult még le, de az már látható, hogy a populáció nem elhanyagolható.[8] Natura 2000-es terület: Gerje-mente HUDI20021[9][10]
Bajai populáció
[szerkesztés]2013-ban fedezték fel, miután előkerült egy régi, földikutyát ábrázoló fényképé.[11] A Baja határában lévő 130 hektáros egykori katonai lőtér homoki gyeppel borított területén él a világ délvidéki földikutya-állományának túlnyomó része.[12] A 2016 novemberi állományfelmérés eredménye szerint 320 példány él a területen.[13] A földművelésügyi miniszter 7/2017. (II. 28.) FM rendeletével[14] országos jelentőségű védett természeti területté, rezervátummá nyilvánította a bajai populáció élőhelyét.[15]
Kelebiai-Ásotthalmi populáció
[szerkesztés]2008-ban fedezték fel, ekkor sikerült először a kutatóknak példányokat befogniuk. Utak, faültetvények és művelt területek szabdalják apró töredékpopulációkra. A magyar oldalon található élőhelyfragmentumok összterülete 16 ha, amin homoki sztyepprét és fiatal parlag a növényzet. Az egyedek számát 2013-ban 100–150 közé becsülték.[16] Országos szintű védett területté nyilvánításuk – a Körös-éri Tájvédelmi Körzet[17] részeként – többek között az itt élő földikutya populáció jelentősége miatt, 2012-ben történt meg. Az élőhely nagy része Natura 2000 terület is: Déli Homokhátság HUKN20008.[18][19] A populáció 2015-ig összefüggött a határ szerb oldalán található Szabadkai Homokvidék Tájvédelmi Terület (Subotička Peščara)[20] földikutya állományával.[16]
- Ezt az állományt a déli határkerítés kettévágta egy szerbiai és egy magyar részre.[21] A kerítés mentén rendszeresen nehéz munkagépek közlekednek, a területet pedig gyomirtóval permetezik, miközben a faj fokozottan érzékeny a zajra és a föld rezgésére, emellett kizárólag gyepes területeken képes fennmaradni.
- 2016 szeptemberében a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai a tönkretett területről 9 állatot kimentettek és áttelepítettek.[22] Ezzel újabb élőhelyet vettek birtokba a földikutyák az öttömösi Baromjárásban.[23] Az élőhely további szűkítésének elkerülésére megpróbálnak a határzónától biztonságos távolságban földek vásárlással, védetté nyilvánításukkal és az élőhelyek rehabilitációjával új, a régiekkel érintkező élőhelyfoltokat kialakítani.[24]
- 2017-ben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága zöldfolyosókat alakított ki Kelebia környékén az egymástól elszigetelt állományok összekapcsolására[25] nagyjából 10 hektáros élőhelybővítést hajtott végre, mely a közeli jövőben várhatón a határmenti állomány növekedéséhez járul majd hozzá.[26]
Újvidéki populáció
[szerkesztés]A Tarcal-hegység északkeleti, hegylábi területein pihenő-, nyaralóövezetben található (Stražilovo (en) (település: Karlóca, közelben Nagyremete) és Čortanovci) utak, faültetvények és művelt területek szabdalják apró töredékpopulációkra. Nagymértékben elkülönül a többi populációtól. A legkisebb egyedszámú populáció, minden bizonnyal a száz egyedet sem éri el, határozott és folyamatos csökkenést mutat. Feltételezhető, hogy egy évtizeden belül eltűnik. Rendkívül fragmentált, a legnagyobb veszélyt az élőhelyek átalakulása és a megmaradt gyepek és parlagon hagyott földek megszűnése, beépítése jelenti.[27]
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]A nyugati földikutya fajcsoport fajai látszatra nem különböznek egymástól.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nannospalax leucodon. www.iucnredlist.org
- ↑ Németh Attila, Csorba Gábor. Földikutyák. Fővárosi Állat- és Növénykert (2015). ISBN 978-615-5392-10-8
- ↑ nyugati földikutya. termeszetvedelem.hu. Agrárminisztérium, Természetvédelemért felelős Helyettes Államtitkárság KVVM (Hozzáférés: 2024. február 24.)
- ↑ a b Földikutya. Egyenlítő pp. 29:15. OzoneTV, 2018. február 20. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
- ↑ Gábor, Csorba: Ha kinéz a földikutya…, 2017. október 2. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
- ↑ Pásztor, János Attila: Szenzációs felfedezés Albertirsán, 2017. május 7. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
- ↑ Délvidéki földikutya Albertirsánál, 2018. május 13. (Hozzáférés: 2018. június 3.)
- ↑ Az Év Emlőse: a földikutya, 2018. január 12. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
- ↑ Gerje-mente HUDI20021. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
- ↑ A HUDI20021 Gerje mente kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
- ↑ Új földikutya állományra bukkantak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei Baja mellett., 2013. (Hozzáférés: 2018. január 13.) „a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek a kezébe került egy többéves, évtizedes fénykép, amely egy vödörbe menekített földikutyát örökített meg. A fotó tulajdonosától megtudták, hogy az állatot annak idején Bajától keletre, egy elhagyott, valamikor katonai gyakorlótérként használt területen találták.”
- ↑ Azok a csodálatos bajai földikutyák, 2016. október 5. (Hozzáférés: 2018. január 14.)
- ↑ 2016 novemberi állományfelmérés Baján, 2016. 11. (Hozzáférés: 2018. január 13.)
- ↑ földművelésügyi miniszter 7/2017. (II. 28.) FM rendelete, 2017. (Hozzáférés: 2018. január 13.)
- ↑ Védett természetvédelmi terület lett a bajai földikutya élőhelye, 2017. (Hozzáférés: 2018. január 13.)
- ↑ a b Kárpát-medencei Nyugati földikutya kisfajok Fajmegőrzési terv. www.termeszetvedelem.hu. Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetügyért Felelős Államtitkárság (2013) (Hozzáférés: 2018. január 13.)
- ↑ Körös- éri Tájvédelmi Körzet. (Hozzáférés: 2018. december 20.)
- ↑ Déli Homokhátság HUKN20008. (Hozzáférés: 2018. január 15.)
- ↑ Déli Homokhátság (HUKN20008) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve. [2018. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
- ↑ Szabadkai-homokvidék Tájvédelmi Terület posztere szerbül és magyarul, 2014. március 16. [2018. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 15.)
- ↑ Geenfo 2017. február 3.: Elpusztítja a földikutyákat a kerítés
- ↑ A délvidéki földikutya mentőakció, 2017
- ↑ Öttömösi Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola és Óvoda részvétele délvidéki földikutya visszatelepítésén, 2016. szeptember 22. [2018. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 15.)
- ↑ „Hogyan befolyásolja a déli határkerítés a veszélyeztetett földikutya magyarországi populációját?” című írásbeli kérdésre adott válasz
- ↑ Gábor, Csorba: Ha kinéz a földikutya…, 2017. október 2. (Hozzáférés: 2018. január 13.)
- ↑ Az Év Emlőse: a földikutya, 2018. január 12. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
- ↑ Kutatási zárójelentés A bajai földikutya-populáció felmérése és akcióterv kidolgozása. Földművelésügyi Minisztérium. (Hozzáférés: 2018. január 13.)
Források
[szerkesztés]Németh Attila, Csorba Gábor. Földikutyák. Fővárosi Állat- és Növénykert (2015). ISBN 978-615-5392-10-8
További információk
[szerkesztés]- A délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) magyarországi állományainak alapállapot felmérése, 2015. (Hozzáférés: 2018. január 13.)
- Délvidéki földikutya. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
- Németh, Attila; Molnár, Attila; Szél, László; Horváth, Tibor; Demeter, László; Csorba, Gábor (2013). Hogyan telepítsünk át földikutyát? Módszertani megfontolások szélsőségesen talajlakó rágcsálók megmentéséhez. Természetvédelmi közlemények 19, 15-33. o. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- A délvidéki földikutya. Egyenlítő. OzoneTV, 2013. március 26. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
- European rodent on the edge: status and distribution of the Vojvodina blind mole rat. SpringerPlus, 2013. DOI:10.1186/2193-1801-2-2. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
- Németh, Attila, Révay, Tamás, Hegyeli, Zsolt, Farkas, János, Czabán, Dávid, Rózsás Anita, Csorba, Gábor (2009). Chromosomal forms and risk assessment of Nannospalax (superspecies leucodon) (Mammalia: Rodentia) in the Carpathian Basin.. Folia Zoologica 58 (3), 349–361. o. [2017. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 21.) „2n= 54, NF= 86 which consists of 2 pairs of metacentric autosomes, 8 pairs of submetacentric autosomes, 5 pairs of subtelocentric autosomes and 11 pairs of acrocentric autosomes. The X chromosome is large and metacentric, the Y chromosome is medium sized and acrocentric”
- Natura 2000 Network Viewer. (Hozzáférés: 2018. január 14.)
- TIR - Közönségszolgálati Modul. [2007. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 14.)
