Ugrás a tartalomhoz

Déli hantmadár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Déli hantmadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Oenanthe
Faj: O. hispanica
Tudományos név
Oenanthe hispanica
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A déli hantmadár elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
A déli hantmadár elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Déli hantmadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Déli hantmadár témájú médiaállományokat és Déli hantmadár témájú kategóriát.

A déli hantmadár (Oenanthe hispanica) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1770-ben, a Motacilla nembe Motacilla hispanica néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]

Előfordulása

[szerkesztés]

Dél-Európában, Északnyugat-Afrikában és a Közel-Keleten honos. Természetes élőhelyei a sziklás, köves, bokros, napsütötte hegyoldalak. Vonuló faj, a telet Afrika trópusi részén tölti.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon ritka kóborló, eddig 12 előfordulása ismert.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossz 14 centiméter, a szárny fesztávolsága 25-27 centiméter, testtömege 12-22 gramm.[5]

A hím
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokkal táplálkozik, főleg hangyákkal, de pókokat is fogyaszt.[5]

Szaporodása

[szerkesztés]

A kövek közé a tojó fűszálakból készíti el csésze alakú fészkét, melyet mohával és szőrszálakkal bélel ki. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen a tojó 13-14 napig kotlik. A kikelt fiókák még 13-14 napot töltenek a fészekben, majd a sziklák között rejtőzködnek.[5]

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy, de csökkenő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Forint.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  5. a b c d e A MME Monitoring Központ adatlapja. (Hozzáférés: 2019. január 20.)

További információk

[szerkesztés]