Dálnoky Gaál Gyula
| Dálnoky Gaál Gyula | |
| Született | 1838. március 18.[1][2] Szatmárnémeti[3] |
| Elhunyt | 1901. október 10. (63 évesen)[4] Nyíregyháza[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dálnoky Gaál Gyula, Dálnoky Gyula (Szatmárnémeti, 1838. március 18. vagy 1839. március 15. – Nyíregyháza, 1901. október 10.)[5] színész, Gaal József iró testvéröccse.
Pályafutása
[szerkesztés]Gál József és Valla Eugénia fiaként született.[5] Iskoláit Szatmárt és Pesten végezte 1856-ban (hat gimnáziumi osztályt és a műegyetemet). 1859. október 15-től működött vidéken mint színész; 1875-ig az István téri és budai színkörben játszott, azután vidékre ment vándorszínésznek. Tevékeny részt vett a magyar színészet rendezésében, a nyugdíjintézet megalapításában és az alapszabályok kidolgozásában. 1893-ban nyugdíjba lépett. Szerep- és működési köre cselszövő, volt jellemszínész, majd rendezőként és ellenőrként is működött. Az Erzsébet közkórházban hunyt el.[5]
Írt az évkönyvekbe és lapokba, igy a Szatmárba (1882. Petőfi életéből), többnyire a színészetet érdeklő szak- és vezércikkeket. Színműveit 1860-tól 1880-ig előadták a pesti István téri és a budai Krisztinavárosi színkörben is.
Színművei
[szerkesztés]- Világosvári gyásznapok, korrajz 5 felv., mely a vidéki színpadokon, sőt Német- és Lengyelországban is gyakran előadatott, azonban 1861-ben az ideiglenes kormány betiltotta
- Spanyol inquisitio, dráma 5 felv. (1873. Budán adták)
- Itt van Kossuth, népszínmű 3 felv. (1874. Jászberényben)
- Menyasszony a sirig, dráma 3 felv. (1875. Pécsett)
- Honfoglalás, történelmi dráma 5 felv.
- Jézus Krisztus, tragédia, Felice Govean után ford. (1875. Pécsett)
- Oroszok Bulgariában, népszinmű 3 felv. (1878. Nagykanizsán)
- A harag poetikus vígjátéka színmű, (1891. nov. Győrött)
Műve
[szerkesztés]- Szent István király ajándéka, drámai költemény. Módos, 1892 (előadták Békésen 1892-ben).
Működési adatai
[szerkesztés]1859: Keszy; 1861: Szuper Károly; 1862–65: Hubay Gusztáv; 1866–68, 1870: Károlyi; 1871: Szegedy Mihály, Károlyi; 1874: Balogh Alajos; 1874–76, 1878: Miklósy, Polgár Gyula, Hubay Gusztáv; 1879, 1882: Temesváry Lajos; 1882–84: Károlyi; 1885: Hegyi; 1886–88: Miklósy; 1888: Gáspár Jenő; 1889: Polgár Károly; 1891: Bárdy; 1892: Zoltán Gyula.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar színházművészeti lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1994
- ↑ Magyar Színművészeti Lexikon (magyar nyelven), 1929
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (magyar nyelven)
- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ a b c Nyíregyházai állami halotti anyakönyv 723/1910. folyószám.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894. (Gaal Gyula (dálnoki) címszó alatt)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893. (Dálnoki Gaál Gyula címszó alatt)
- Dálnoky (Gaál) Gyula. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 314. o.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4