Czibula család
Czibula vagy Czibulya család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki egyházi nemesi család.
A család Nyitra vármegyéből származik. Czibula Pált 1713-ban Nagycétényben említi összeírás.[1] 1747-ben Cserge András és hugának Cserge Katalinnak Czibula István fia (és lánya Czibula Erzsébet nevében is) megosztoztak Bogyó Ilonától (Csergék anyja) származott nemespanni örökségükön. 1764-ben Czibula István e részét Bogyó Ferencre íratta.[2] 1793-ban Batthyány József esztergomi érsek adományt adott a családnak Nemespannon, s ezáltal egyházi nemességet szereztek. 1821-ben összeírták Czibulya István árvájának Juliannának szerény nemespanni jussát.[3] 1834-ben egyik ága Hont vármegyében telepedett le. Czibula László 1896-1906 között Hont vármegye alispánja volt.
1823-1831 és 1843–1846 között Czibulya János volt a nemespanni kántortanító. 1846-ban Nemespannon Czibula János özvegyét (Hontban) és fia János, Czibula Ferenc és fia Ferenc (Érsekújvárban) és Czibula István özvegyének nemességét igazolták.[4]
.jpg)
1899. október 10-én Czibulya László Hont vármegye alispánja, Czibulya Gyula esztergomi hercegprímási uradalmi felügyelő és leszármazottaik valamint Czibulya Vilmos vámosladányi római katolikus plébános[5] nevük "Czobor"-ra változtatása mellett "nemespanni" előnévvel magyar nemességet kaptak.[6] Rokonságba kerültek a Rubinek családdal.[7]
A Czobor család címere hasított pajzsban elöl ezüstben zöld halmon természetes színű almafa, négy aranyvörös almával. Hátul kékben arany pólyával vágva, mely felett arany metszetű nyitott könyvre balharánt fektetett ezüst lúdtoll. A pólya alatt zöld alapon álló arany búzakéve, négy kiálló arany búzakalásszal. Sisakdísz: zárt kék szárny közt könyöklő fehérmezű kar, ezüst lúdtollat tartva. Takarók: vörösezüst, kékarany.
Neves személyek
[szerkesztés]-
Száraz Mihályné Czibulya Katalin által alapított 1837-es kereszt Nyitranagykéren -
Sírkő a nemespanni temetőben -
Czobor családtagok sírhelyei Gyerken
- Nemespanni Czobor László (1899-ig Czibulya; 1850-1942) agrárpolitikus, alispán, országgyűlési képviselő, az Országos Magyar Kertészeti Egyesület elnöke
- Nemespanni Czobor Gyula (1899-ig Czibulya; 1853–1908) esztergomi hercegprímási uradalmi felügyelő
- Nemespanni Czobor Vilmos (1899-ig Czibulya; 1864-1911[8]) vámosladányi római katolikus plébános, költő[9]
- Nemespanni Czobor Imre Ambrus József (1883–1959), Gyula fia, kerületi kormánybiztos, Komárom és Esztergom vármegyék főispánja 1920-tól az újabb vármegyerendezésig
- Nemespanni Czobor Erzsébet (1922-1996) színésznő
- Leányágon házastárs Farkas Ferenc (1852-1916) hercegprímási uradalmi gazdasági intéző, gazdasági szakíró
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PLE, Gazdasági levéltár, V. A verebélyi uradalom számadásai 1698-1826, 1. doboz, F/1. csomó, Partiale Regestrum 1713.
- ↑ SAP 21, acta 801
- ↑ ŠA Nitra, SAP, Új Rend. 31. doboz (1822), No. 34
- ↑ ŠA Nitra, NŽ I, Súpis šľachty, 7. doboz, fasc. 19 Alsó járás
- ↑ Némethy 1894, 1059.
- ↑ Királyi Könyvek - 70.380; Kempelen Béla 1910 (szerk.): Magyar Nemesi Almanach. Budapest, 28; Pester Lloyd - Abendblatt 46/240, 1 (1899. október 19.)
- ↑ Kempelen Béla 1910: Magyar nemesi almanach. Budapest, 114-115.
- ↑ knihydominikani.sk; Budapesti Hírlap 31/99, 9 (1911. április 27.)
- ↑ Drégelről írt verse Pongrácz Lajos 1885 (szerk.): Szondi-albumában
Források
[szerkesztés]- Komlóssy Ferenc 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római katholikus iskolák története. Esztergom
- Reiszig Ede 1906: Hont vármegye nemes családjai. In: Borovszky Samu (szerk.): Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város, 428-429
- Kempelen Béla 1910: Magyar nemesi almanach. Budapest, 28
- Kempelen Béla: Magyar nemes családok III, 200, 214
