Czóbel Anna
| Czóbel Anna | |
 | |
| Született | 1918. november 17.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 2012. december 9. (94 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Szádvári Zoltán (elvált)[2] |
| Szülei | Lányi Sarolta Czóbel Ernő |
| Foglalkozása | operatőr, egyetemi tanár |
| Kitüntetései | Érdemes művész (1975)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Czóbel Anna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Czóbel Anna (Budapest, 1918. november 17. – Budapest, 2012. december 9.) magyar operatőr, egyetemi tanár, érdemes művész (1975). A Magyar Operatőrök Társaságának (HSC) tiszteletbeli tagja.[4]
Életpályája
[szerkesztés]Négyéves volt, amikor Moszkvába költözött szüleivel. A Moszkvai Filmművészeti Főiskola elvégzése után (1936–1940), 1940-től Moszkvában volt segédoperatőr a Szojuzgyetfilmnél.[5] 1946-ban csatlakozott a magyar filmgyártáshoz. 1945–1958 között a Mafirt Krónikánál, majd a Mafilmnél dolgozott operatőrként. 1950-ben felkérték a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakának beindítására. Négy éven át tanította az elsőéveseket, köztük Kovács Jánost, Tóth Jánost, Zsigmond Vilmost, Gaál Istvánt, Sára Sándort. 1952-ben a magyar forgatócsoport tagjaként részt vett a helsinki olimpiai játékokon. 1958–1990 között a Magyar Televízióban dolgozott mint operatőr, vezető operatőr. Szinte valamennyi televíziós műfajt kipróbálta. A Jogi Esetek című sorozatért 1981-ben megkapta Az Igazságügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. 1981-ben nyugdíjba vonult, de tovább dolgozott még kilenc évig a televíziónál. Hosszú évtizedekig élt a XII. kerületben, a Németvölgyben.
Családja
[szerkesztés]Szülei Czóbel Ernő (1886–1953) irodalomtörténész és Lányi Sarolta (1891–1975) költő voltak.[6][3] Anyai nagyapja Lányi Ernő (1861–1923) zeneszerző volt. Nagybátyja Czóbel Béla (1883–1976) Kossuth-díjas festőművész.[7][3][5] Férje Szádvári Zoltán volt, lánya Szádvári Lídia (1951) szerkesztő.[8][2]
Operatőri munkáiból
[szerkesztés]- Beszélnek a színek – ismeretterjesztő film, rendező Kollányi Ágoston (1953)
- Színek hatalma – ismeretterjesztő film, rendező Bánki László (1958)
- Ha én egyszer kinyitom a számat – rendező Bednai Nándor (1964)
- A művészet legyen mindenkié – képzőművészeti tv-sorozat, rendező Zsigmondi Boris (1965)
- A parányok óriásai – ismeretterjesztő sorozat, szerkesztő Rockenbauer Pál
- Cicavízió – sorozat, rendezők Kende Márta és Beregszászi Mária
- Jogi esetek – sorozat, rendező Endrődi Sándor
- Kuckó – ifjúsági sorozatműsor, rendező Beregszászi Mária
- Óvodások műsora – sorozat, rendező Szellő Rózsa
- Zsebtévé – sorozat, rendező Kovács Kati
- Vers mindenkinek sorozat
- Marci és a kapitány
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Czóbel Anna
- ↑ a b KÖSZÖNTŐ RÉGI ÉS MAI FILMETŰDÖKBŐL. Hegyvidék, 2009. január 28. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
- ↑ a b c (1976) „Érdekes foglalkozások: Operatőr”. Éva (4), 37. o.
- ↑ Szigorított a Magyar Operatőrök Társasága (magyar nyelven). Origo, 2002. december 17. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
- ↑ a b FELVIDÉKINEK TETSZIK LENNI? BESZÉLGETÉS CZÓBEL ANNÁVAL (magyar nyelven). Dunavölgyi Péter (then-director of the MTV Archive). (Hozzáférés: 2021. március 12.)
- ↑ Házasságkötésük bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 143/1915. folyószám alatt.
- ↑ Czóbel Béla gyászjelentése
- ↑ Czóbel Ernő levelezése Gulagon családjával. Részletek. Politikatörténeti Intézet. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
Források
[szerkesztés]- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Czóbel Anna. Televíziós Művészek Társasága. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
További információk
[szerkesztés]- Televíziós Művészek Társasága
- Beszélgetés Czóbel Annával (1989)
- Köszöntő régi és mai filmetűdökből. Hegyvidék, 2009. január 27.
