Ugrás a tartalomhoz

Cyonasua

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cyonasua
Evolúciós időszak: Késő miocén - középső pleisztocén, 7,3–0,99 Ma
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Alrendág: Arctoidea
Öregcsalád: Musteloidea
Család: Mosómedvefélék (Procyonidae)
Nem: Cyonasua
Ameghino, 1885
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cyonasua témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cyonasua témájú kategóriát.

A Cyonasua az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Tudnivalók

[szerkesztés]

A legelső Cyonasua-fajok Közép-Amerika területén a késő miocén korban jelentek meg, körülbelül 7,3 millió évvel ezelőtt.[1] A modern ragadozók (Carnivora) közül ez volt az egyik legelső csoport, amely átlépte a Panama-földszorost, amikor Észak-Amerika és Dél-Amerika összeértek. Feltételezések szerint az óriás 1,5 méteres Chapalmalania-fajok a Cyonasua csoportból fejlődtek ki, azonban a többi ragadozók megérkezte után ki is haltak; viszont őseik, az úttörő Cyonasuák tovább fennmaradtak egészen a pleisztocén kor közepéig, azaz 990 ezer évvel ezelőttig.[2][3][4][5][6]

A maradványok alapján 15-25 kilogramm közötti állatok lehettek, amelyek képesek voltak fára mászni, azonban meglehet, hogy szívesebben mozogtak a talajon; erős mellső lábaik üregvájásra utalnak.[7][8][9][10] A fogazatuk mindenevő életmódra utal, azonban meglehet, hogy a modern mosómedvéktől eltérően több húst fogyasztottak.[11][12] A legtöbb maradvány Argentína, Bolívia,[13] Uruguay[14] és Venezuela területéről került elő.[5]

Rendszerezés

[szerkesztés]

A nembe az alábbi 9 faj tartozik:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. (2010. július 14.) „The Great American Biotic Interchange: Dispersals, Tectonics, Climate, Sea Level and Holding Pens”. Journal of Mammalian Evolution 17 (4), 245–264. o. DOI:10.1007/s10914-010-9144-8. PMID 21125025. PMC 2987556. 
  2. South American Carnivora, Fossilium catalogus, I: Animalia. The Hague: Dr. W Junk Publishers, 1–48. o. (1978. december 8.) 
  3. (2008. december 8.) „Análisis faunístico de vertebrados de las toscas del Río de La Plata (Buenos Aires, Argentina): un yacimiento paleontológico en desaparición”. Revista del Museo Argentino de Ciencias Naturales 10 (2), 291–308. o. 
  4. Evolution of South American mammalian predators during the Cenozoic : paleobiogeographic and paleoenvironmental contingencies. Cham: Springer, 124–125. o. (2018. december 8.). ISBN 978-3-319-03701-1 
  5. a b (2014. szeptember 17.) „Carnivorans at the Great American Biotic Interchange: new discoveries from the northern neotropics”. Naturwissenschaften 101 (11), 965–974. o. DOI:10.1007/s00114-014-1237-4. 
  6. „Los prociónidos extinguidos del género ‘’Chapalmalania’’ Amegh.”. Revista del Museo Argentino de Ciencias Naturales, Ciencias Zoologícas 6, 1–59. o. 
  7. (2017. március 1.) „Body mass estimation for †Cyonasua (Procyonidae, Carnivora) and related taxa based on postcranial skeleton”. Historical Biology 30 (4), 496–506. o. DOI:10.1080/08912963.2017.1295042. 
  8. (2019. március 1.) „Comparative osteology and functional morphology of the forelimb of Cyonasua (Mammalia, Procyonidae), the first South American carnivoran”. Journal of Morphology 280 (3), 446–470. o. DOI:10.1002/jmor.20956. 
  9. (2017. január 16.) „The forelimb of †Cyonasua sp. (Procyonidae, Carnivora): ecomorphological interpretation in the context of carnivorans”. Earth and Environmental Science Transactions of the Royal Society of Edinburgh 106 (4), 325–335. o. DOI:10.1017/S1755691016000207. 
  10. (2015. szeptember 28.) „Mammalian predator–prey relationships and reoccupation of burrows in the Pliocene of the Pampean Region (Argentina): new ichnological and taphonomic evidence”. Historical Biology 28 (8), 1026–1040. o. DOI:10.1080/08912963.2015.1089868. 
  11. (2019. szeptember 12.) „Strangers in a strange land: Ecological dissimilarity to metatherian carnivores may partly explain early colonization of South America by Cyonasua-group procyonids”. Paleobiology 45 (4), 598–611. o. DOI:10.1017/pab.2019.29. 
  12. (2010. június 17.) „First description of milk teeth of fossil South American procyonid from the lower Chapadmalalan (Late Miocene–Early Pliocene) of "Farola Monte Hermoso," Argentina: paleoecological considerations”. Paläontologische Zeitschrift 85 (1), 83–89. o. DOI:10.1007/s12542-010-0073-x. 
  13. (2019. december 1.) „First record of a fossil procyonid (Cyonasua cf. C. pascuali), Mammalia, Procyonidae) in Bolivia, Tariquía Fm., Late Miocene”. Journal of South American Earth Sciences, 102492. o. DOI:10.1016/j.jsames.2019.102492. 
  14. (2019. június 1.) „First record of fossil procyonid (Mammalia, Carnivora) from Uruguay”. Journal of South American Earth Sciences 92, 368–373. o. DOI:10.1016/j.jsames.2019.03.024. 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cyonasua című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a List of procyonids című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.