Csuszovaja
| Csuszovaja | |
 | |
| A Makszimovszkij-szikla a Csuszovaja folyón (1915 előtti felvétel) | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 592 km km |
| Vízgyűjtő terület | 23 000 km² |
| Forrás | Középső-Urál, Cseljabinszki terület |
 é. sz. 56° 09′ 06″, k. h. 60° 20′ 21″56.151700°N 60.339200°E | |
| Torkolat | Káma, Kámai-víztározó |
| é. sz. 58° 09′ 36″, k. h. 56° 22′ 54″58.160000°N 56.381700°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Káma vízgyűjtő területének térképe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csuszovaja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Csuszovaja (oroszul: Чусовая) folyó Oroszországban, a Középső-Urálban.
A Káma egyik legnagyobb, bal oldali mellékfolyója. Neve valószínűleg finnugor (permi) eredetű; udmurtul a csusz jelentése gyors, fürge; a komi-permjak nyelvben a va jelentése víz.
Földrajz
[szerkesztés]Hossza 592 km, vízgyűjtő területe 23 000 km², medrének átlagos esése 0,4%.
A Középső-Urálban, a Csuszovoje-tóból ered (Cseljabinszki terület). A Szverdlovszki területen északnyugat felé folyik, majd a Permi határterületen nyugatra fordul és a Kámai-víztározó Csuszovi-öblébe torkollik. Különlegességként emlegetik, hogy két kontinens folyója: az Urál keleti oldalán, Ázsiában ered, de a vízválasztón keresztül nyugat felé, szinte teljes hosszában európai területen folyik. A folyó hossza régen 745 km volt, de a Kámai-víztározó megépítésekor medrét 153 km hosszan felduzzasztották, így az a víztározó egyik öble lett.
Felső szakaszán széles völgyben halad; középső szakaszán kanyargó, szűk kanyonok és kiszélesedő, lankás partszakaszok váltakoznak, alsó szakaszán lassú, alföldi jellegű folyóvá szelídül. Vízszintje erősen ingadozó.
A folyó november elejétől vagy végétől április végéig befagy. Tavaszi árvize április közepétől akár két hónapig is eltarthat, de esős nyarakon is több alkalommal megárad. Nagyrészt olvadékvizekből táplálkozik. Alsó szakaszán, a torkolattól Csuszovoj városig hajózható. Középső folyását festői, kanyargós völgye, sziklás partszakaszai miatt a vízi túrázók kedvelik.
Nagyobb mellékfolyói
[szerkesztés]- Bal oldalon a Revda és a Kojva; a Szilva a Kámai-víztározóba torkollik
- Jobb oldalon a Szerebrjanka, az Uszva és a Liszva.
Fontosabb városok
[szerkesztés]- Revda
- Pervouralszk
- Csuszovoj
Mindhárom városban jelentős nehézipari üzemekkel (kohászat, acélcsövek gyártása stb.) működnek, és erősen szennyezik a folyó vizét.
Történelmi kitekintés
[szerkesztés]A folyóról először 1396-ban tesznek említést az orosz évkönyvek. A finnugor (permi) népek által lakott területen IV. Iván cár 1558-ban a tehetős Sztroganov családnak adományozta a Káma középső és alsó szakaszának és mellékfolyóinak hatalmas területeit, tíz év múlva pedig a Csuszovaja folyó környékét. Ennek völgyében indult el – a Sztroganovok támogatásával – Jermak és kozák csapata szibériai hódító útjára. Később egy másik híres család, a Gyemidovok is kaptak itt területeket. Az Urálban alapított vasfeldolgozó manufaktúrák termékeit tavaszonként fabárkákon úsztatták le a megáradt folyón Perm városáig.
