Csorba Antal
| Csorba Antal | |
| Született | 1897. augusztus 5.[1] Hajdúböszörmény[2] |
| Elhunyt | 1974. május 7. (76 évesen)[1] Debrecen[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csorba Antal (Hajdúböszörmény, Hajdú vármegye, 1897. augusztus 5. – Debrecen, 1974. május 7.)[3] magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő.
Élete
[szerkesztés]Ősi kálvinista hajdúcsaládok leszármazottjaként született, úgy apai, mint anyai ágon is; szülei Csorba András és Király Julianna voltak.[3] Középiskolai éveit szülővárosa református főgimnáziumában töltötte, majd Budapesten és Debrecenben folytatott jogi tanulmányokat, melyek végén nemcsak jog- és államtudományi oklevelet szerzett, de letette az ügyvédi vizsgáit is.
Az első világháborúban a debreceni 3. honvéd gyalogezred kötelékében vett részt, mint tartalékos zászlós, és mindvégig az olasz fronton harcolt. Részt vett az 1917 októberi áttörésben és előrenyomulásban, a Monte Tomba körüli harcokban, 1918 nyarán a Piave körüli áttörési kísérletben, s végül 1918 őszén az olasz offenzíva elleni védekezés utóvédharcaiban is. Vitézségéért több ízben is kitüntették: átvehette a bronz és a kisezüst vitézségi érmet és a Károly-csapatkeresztet.
Az őszirózsás forradalom idején az Ébredő Magyarok Egyesületéhez csatlakozott, a kommün kitörését követően pedig szülővárosában ellenforradalmi szervezkedésbe kezdett, röpiratokat írt és terjesztett. Emiatt egy ízben elfogták és letartóztatták, Debrecenbe, majd Budapestre hurcolták, ahol – állítólag Korvin Ottó utasítására – súlyosan bántalmazták. Egy ideig a Markó utcai fogházban, majd a Gyűjtőfogházban tartották fogva, csak a kommün bukását követően, 112 nap után szabadult ki.
Mivel a jobboldali gondolkodásnak eleve híve volt, ezt követően még inkább ezen eszmék követőjévé vált, több ilyen szervezet létrehozásában is közreműködött, melyek közül a legismertebbé a Magyar Országos Véderő Egyesület vált; utóbbi hajdúböszörményi csoportjának ő lett az elnöke is. Részt vett Gömbös Gyulával és Borbély-Maczky Emillel a Fajvédő Párt (későbbi nevén Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt) szervezésében, és többször rendezett fajvédő gyűléseket Hajdúböszörményben is, melyek egy részén, személyes meghívására Gömbös is részt vett.
1929-ben lett tagja a hajdúböszörményi városi és a Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottságnak, ahol már abban az évben híveivel többséget is szerzett. Gömbös kormányra jutása után, mint a Nemzeti Egység Pártja Hajdú megyei titkára, nekilátott a párt megyei szintű szervezésének, majd 1939-ben parlamenti képviselőnek is megválasztották, az addigra némileg átalakult és nevet váltott párt, a Magyar Élet Pártja megyei listájáról mandátumot szerezve. A nagypolitikai színtéren főleg gazdasági és szociális kérdések, földbirtok-politikai problémák foglalkoztatták.
Magánélete
[szerkesztés]1927. május 14-én kötött házasságot Debrecenben, felesége Ágoston Anna Flóra Stefánia volt.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c halotti anyakönyvi bizonyítvány. (Hozzáférés: 2023. október 1.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. október 1., PIM50418
- ↑ a b Debrecen II. kerületi állami halotti anyakönyv 800/1974.
- ↑ Debreceni állami házassági anyakönyv 325/1927.
Források
[szerkesztés]- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 17.
- Csorba Antal oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. szeptember 30.
- Csorba Antal adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum online adatbázisában; hozzáférés: 2023. szeptember 30.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.