Csontmezei csata
| Csontmezei csata | |||
| Időpont | 1490. július 4. | ||
| Helyszín | Kölesd | ||
| Eredmény | Corvin János veresége | ||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
A csontmezei csata 1490. július 4-én Corvin János és Aragóniai Beatrix magyar királyné pártjának seregei között zajlott le Kinizsi Pál és V. Báthory István vezetésével I. Mátyás magyar király halála után, a Tolna megyéhez tartozó Csontmezőn, a mai Kölesd területén.
Története
[szerkesztés]Mátyás királynak törvényes házasságaiból soha nem született gyermeke, ezért a királyságot törvénytelen fiára, Corvin Jánosra akarta örökíteni. Apja halála után a magyar uralom gyorsan összeomlott a Habsburg-országokban (Stájerország, Krajna, Alsó-Ausztria). A csehek (II. Ulászló magyar király) és a lengyelek (I. János lengyel király és I. Miksa német-római császár is igényt tartott a magyar trónra. Mátyás ausztriai és csehországi idegen háborúi és rendkívüli adói miatt a főurak (akárcsak Kinizsi) nem támogatták fiát, Corvin Jánost.
A csata
[szerkesztés]A 17 éves Corvin János nem örökölte apja ragyogó tehetségét. Mostohaanyja, Beatrice is ellene volt. Báthory és Kinizsi, Mátyás nagy hadvezérei is a királynőt támogatták. Jánost csak két egyházi méltóság és két főúr támogatta.
Jánost 1490. július 13-án hivatalosan is rávették, arra, hogy mondjon le trónigényéről, azzal a kikötéssel, hogy kárpótlásul megkapja a Boszniai Királyság királyi címét és a horvát bán címet. Néhány nappal később Corvin János támogatói: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök, Újlaki Lőrinc és Beriszló Bertalan sereget toboroztak és bevonultak Budára. Közben Corvin János meggondolta magát, de nem maradt a fővárosban. Támogatói azt javasolták Jánosnak, hogy vonuljon a Délvidékre, és töltse fel saját seregét a Corvin-párt más támogatóival. János magával vitte a királyi kincstár készletét is.
Báthory és Kinizsi azonnal üldözőbe vette János seregét. Csapataik Tolna megyében érték utol Corvin János seregét. Ez idő alatt János habozott, és vissza akart térni a fővárosba, de támogatói megzsarolták, és arra kényszerítették, hogy csatát vívjon Kinizsivel és Báthoryval.
Kinizsi és Báthory csapatai (6-7 ezer ember) a Sárvíz folyónál, a Csontmezőn érték utol Corvin János 7000 főre tehető seregét. Corvin János csapatai megpróbáltak a csatatéren kezdeményezni, de a tapasztalatlan parasztkatonákat Kinizsi és Báthory tapasztalt csapatai könnyedén visszaverték.
A csatából Corvin Jánost Újlaki Lőrinc mentette meg.
A csata utóhatása
[szerkesztés]A vesztes csata után Corvin János elvesztette minden esélyét arra, hogy megszerezze Magyarország trónját. Ugyan elismerték Szlavónia és Opava hercegeként is, de öt évvel később kénytelen volt lemondani mindkét címről. 1498-ban Horvátország és Szlavónia örökös bánjává nevezték ki.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Bonefield című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Corvin János vereséget szenvedett a csontmezei csatában - Rubicon Online (magyarul)
- Az apa árnyékában: az ismeretlen Corvin János - Magyar Nemzet (magyarul)
- Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János : 1473-1504, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1894
