Ugrás a tartalomhoz

Csomay Zsófia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csomay Zsófia
BeceneveMami
Született1940. június 4. (84 éves)
Budapest, Magyarország
Nemzetiségemagyar
HázastársaReimholz Péter
GyermekeiWalton (Reimholz) Eszter
Reimholz Júlia
Reimholz Bálint
IskoláiMagyar Iparművészeti Főiskola
Munkái
Jelentős épületeiIndustrialexport-székház Bp; OMKDK Irodaház Bp, Békéscsabai Megyei Könyvtár, Ramada Grand hotel Margitsziget, Art Hotel Bp, Szabadság úti Iskola BP, Kolozsvár u Óvoda Bp, Collegium Budapest Raoul Wallenberg Vendégháza, Bp; Duna-Pest Rezidenciák, Pala irodaház Bp, Völgyikút Szabadidőközpont Veszprém, Dumaszínház belső Bp, MOME Műhelyház és Műteremház
DíjaiYbl Miklós-díj, Pro Architectura-díj, Kotsis Iván-érem, Budapest Építészeti Nívódíj, Príma díj, Moholy-Nagy díj (Reimholz Péterrel közösen)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csomay Zsófia témájú médiaállományokat.

Csomay Zsófia (Budapest, 1940. június 4. –) Ybl-díjas magyar építész, belsőépítész, érdemes művész, címzetes egyetemi tanár..

Életpályája

[szerkesztés]
„Az a környezet, amiben harminc éven keresztül dolgoztunk, teljesen más volt, mint ami a rendszerváltás után következett. Akkor nem éreztük a pénz hatalmát. És ez ma komoly problémát jelent, mert az építészeti érték a pénzen múlik. A másik pedig, hogy nem szoktunk hozzá az állandó versenyhelyzethez, legnagyobb baj az, hogy ebben a helyzetben nem az értékek szerint rendeződnek a dolgok. Nem azok szerint az értékek szerint, amiket mi építészeti értéknek érzünk. ”
   – Csomay Zsófia, 2005[1]

A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1967-ben. 1970-1972 között elvégezte a Mesteriskolát is. A főiskolán Szrogh György, Jurcsik Károly, Jánossy György és Németh István voltak a mesterei, a Mesteriskolán szintén Jánossy György. 1967-1985 között a KÖZTI-ben dolgozott, majd 1985-1990 között a Soform Stúdió, 1990-től pedig annak jogutódja, a CET Budapest Kft. vezető tervezője.

1985 óta oktat a Magyar Iparművészeti Főiskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem).

Személyes példaképei közé sorolja Jánossy Györgyöt, aki egyetemi tanára, mestere, majd munkaadója is volt, valamint férjét és munkatársát, Reimholz Pétert.

Első komoly munkáját mesteriskolásként kapta: Nagy Elemér építész mellett az EMKE Szálló bárjának belsőépítészetéért felelt. A hetvenes-nyolcvanas években több nagyméretű irodaházat tervezett; a budapesti Fő utcában álló Industrialexport- Irodaházat Gereben Gáborral, valamint a Kontakta Irodaházat a Soroksári úton. Ybl-díjat 1986-ban, Hegedüs Péterrel együtt kapott „a Békéscsabai Könyvtár építészeti és belsőépítészeti tervezéséért.”[2] Néhány munkáját férjével, Reimholz Péterrel közösen tervezte – ezek közül a Collegium Budapest Raoul Wallenberg Vendégháza (a Budai Vár oldalában) aratta a legnagyobb szakmai sikert. Számos munkáját pályázatokon nyerte. llyen volt a Herendi Porcelánmúzeuum, amelyet Magyari Évával közösen tervezett. Valamint a veszprémi Völgyikút Szabadidőközpont, amely a saját nagyapja strandja helyén létesült. A kétezres években több lakóépületet tervezett a Józsefvárosban. 2009 novemberében Nagy Györggyel közös terve első helyezést írt el a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely fejlesztésére kiírt pályázaton.[3] 2014-től tagja volt a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi bizottságának. 2016 márciusában többekkel együtt lemondott és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez címzett nyílt levelet tett közzé.[4] Budapesten, a Vároldalban él.

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Fontosabb építészeti művei

[szerkesztés]
  • 1970. Maxim Mulató (EMKE Szálló), Budapest (belsőépítészet)
  • 1977. A Műszaki Könyvtár szolgáltatóháza, Budapest, Gyorskocsi utca (építészet és belsőépítészet)
  • 1978. Országos Oktatási Központ, Veszprém, (belsőépítészet)
  • 1979. Szombathelyi Markusovszky kórház (belsőépítészet)
  • 1980. Gépexport (Industrialexport) irodaház, Budapest I. Fő u. (építészet és belsőépítészet; Gereben Gáborral)
  • 1984. Kontakta Irodaház, Bp. IX. Soroksári út (építészet)
  • 1985. Megyei Könyvtár, Békéscsaba (építészet és belsőépítészet, Hegedűs Péterrel)
  • 1986. RAMADA Grand Hotel, Budapest – bővítés, átalakítás (építészet és belsőépítészet, Gereben Gáborral)
  • 1989. Saját lakóházuk a Kapucinus utcában (Reimholz Péterrel)
  • 1993. Saját balatoni nyaraló (Reimholz Péterrel)
  • 1994. ART Hotel, Bp. V. Királyi Pál u. (építészet és belsőépítészet, Heppes Miklóssal)
  • 1995. Szabadság úti Általános Iskola, Budapest (építészet és belsőépítészet, Koczka Istvánnal)
  • 1996. Három csoportos óvoda, Bp. II. Kolozsvár u. (építészet és belsőépítészet, Heppes Miklóssal)
A PALA irodaház, Budapest
  • 2000. Evangélikus templom, Pásztó (építészet és belsőépítészet, Jánossy Johannával)
  • 2000. Herendi Porcelánmúzeum, teljes rekonstrukció (építészet és belsőépítészet, Magyari Évával)
  • 2000. Collegium Budapest Vendégház (építészet és belsőépítészet, Reimholz Péterrel)
  • 2002. Duna-Pest Rezidenciák – 350 lakásos lakóházak a Millenniumi Városközpontban
  • 2002. PALA irodaház, Budapest I. Fő utca 14-18.
  • 2008. Völgyikút Szabadidőközpont, Veszprém
  • 2007. City Garden 350 lakásos lakóház, Bp. VIII. Corvin sétány
  • 2011. Sun Resort - 290 lakásos lakóház, Bp. VIII. Corvin sétány
  • 2012. Duma színház, Bp. VIII. Corvin sétány belső (Lente Andrással)
  • 2016. Műhelyház, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Reimholz Péter korábbi terveiből kiindulva Németh Tamással)
  • 2019. Műteremház, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Németh Tamással)[11]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Pásztor Erika Katalina: A város diktátuma sokkal erősebb a pénznél (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2005. február 21. [2010. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 5.)
  2. ↑ Schéry Gábor (szerk.): Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik, 1953-1994. Budapest, 1995. 386. o.
  3. ↑ Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2009. november 27. [2010. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  4. ↑ http://mandiner.hu/cikk/20160318_csomay_zsofia_lovei_pal_schneller_istvan_nyilt_level_lazar_janosnak
  5. ↑ Pro Architectura-díj 2002 (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2002. október 16. [2012. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  6. ↑ vm.(Vargha Mihály): Csomay Zsófia építész Kotsis-érmes 2003-ban (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2003. december 15. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  7. ↑ Varga Levente Kossuth-díjas — további kitüntetések március 15-e alkalmából (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2008. március 15. [2010. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  8. ↑ 2009. évi Pro Architectura- és Palóczi Antal-díjak (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2009. október 6. [2012. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  9. ↑ Átadták az idei Prima Primissima Díjakat - mandiner.hu
  10. ↑ 15. Moholy-Nagy-díj: Csomay Zsófia és posztumusz Reimholz Péter kapja az elismerést. MOME. (Hozzáférés: 2021. november 12.)
  11. ↑ Varga Csilla: Elkészült a MOME Műhelyház (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2016. június 7. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)

Források

[szerkesztés]
  • Bojár Iván András (szerk.): Közben. A magyar építészet 15 éve a rendszerváltástól az EU-ba lépésig, 1989-2004. A Műcsarnokban rendezett kiállításhoz kapcsolódó kiadvány. OCTOGON Könyvek, Budapest, 2004
  • Simon Magdolna: Csomay Zsófia. Artportal. Url: [1] (letöltés ideje: 2012-10-08)
  • Várhelyi Judit: Interjú Csomay Zsófiával. In: Octogon, 2001/6. Url: [2]

További információk

[szerkesztés]
  • A CET Budapest Kft. honlapja: [3]
  • Csomay Zsófiához kapcsolódó írások az Építészfórum.hu-n: [4] Archiválva 2012. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csomay_Zsófia&oldid=27294716”