Ugrás a tartalomhoz

Csicsvaalja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csicsvaalja (szlovákul Podčičva) Telekháza (Sedliska) településrésze Szlovákiában az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Csicsva várának romjai

Fekvése

[szerkesztés]

Varannótól 10 km-re északkeletre az Ondava jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Csicsva várát a Rozgonyiak építették az 1310-es években, 1316-ban már ostromot vert vissza. A 14. században bővítették, a 15.-16. században bástyákkal erősítették meg. 1527-ben Szapolyai János serege ostromolta, ekkor leégett. 1684-ben Thököly foglalta el, 1703-ban a kurucok helyreállították. 1711-ben a császáriak elfoglalták és lerombolták, azóta rom. A 17-18. században itt tartották Zemplén vármegye nemesi közgyűléseit. A hagyomány szerint itt őrizték a hazugságok könyvét, ezért az a mondás járta: „be lehetne írni a csicsvai könyvbe”.

Csicsvaalja a vár szolgálófalujaként keletkezett a 14. században, 1363-ban említik először. A 14. században Nagy- és Közép-Csicsva néven két község volt, urai a vár mindenkori urai voltak. A 15. – 16. században általában „Varalya” alakban szerepel a forrásokban. 1493-ban 4 jobbágytelke volt.

Fényes Elek szerint „Csicsvaalja, puszta, Zemplén vgyében, Szedlicske mellet, a tavarnai uradalomhoz tartozik s gr. Barkóczy János birja. Kiterjedése 500 hold. A vár alatt van az uraságnak gyümölcsös és veteményes tágas kertje, üvegházzal; 10 zsellérrel, kórházzal, egy kath. fiók-szentegyházzal, melly a vár északkeleti részén épen a hegy alatt az Ondava folyó partján fekszik, hol sept. 8-ikán nevezetes bucsu tartatik. A vár, melly kősziklás hegyre épült, s honnan Zemplén vidékeire felséges kilátás esik, már elpusztult, s csupán falai állnak fen, s egy roppant mélységű kőkut most is látható. E várat 1200 táján Csicsvay János lakta.”[1]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]