Csicserilednek

Csicserilednek
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Hüvelyesek (Fabales);
Család:	Pillangósvirágúak (Fabaceae);
Alcsalád:	Bükkönyformák (Faboideae);
Nemzetség-; csoport:	Fabeae;
Nemzetség:	Lednek (Lathyrus); L. (1753)
Fajcsoport:	Lathyrus sect. Cicercula;
Faj:	L. cicera;
Tudományos név
	Lathyrus cicera; L. 1753
Szinonimák
	Cicercula anceps Moench; Cicercula cicera (L.) Alef.; Lathyrus aegeus Davidov; Lathyrus cicerinus St.-Lag.; Lathyrus dubius Ten.; Lathyrus erythrinus C.Presl; Lathyrus italicus Juss. ex Spreng.; Lathyrus pilosus Steud. & Hochst. ex Rchb.; Lathyrus purpureus C.Presl; Lathyrus siculus Steud.; Lathyrus szowitsii Boiss.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csicserilednek témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csicserilednek témájú médiaállományokat és Csicserilednek témájú kategóriát.

A csicserilednek (Lathyrus cicera) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó lednek (Lathyrus) nemzetségbe tartozó növény. Egyes helyeken csicseriborsónak is hívják, de nem keverendő az ilyen néven széles körben Spanyolországtól Indiáig elterjedt csicseriborsóval (Cicer arietinum).

Magyarországon őshonos faj.^[1]

Leírása

A Földközi-tenger mellékén napos-köves lejtőkön honos, de termesztve is látható, hüvelye éretten legfeljebb 1 centiméter széles, virága pirosló. Kisebb, mint a szegletes lednek és töve többszárú.^[2]

Táplálékként

Étel hasonlóan készíthető belőle, mint a csicseriborsóból.

A nyers csicserilednek emészthetetlen méreganyagokat tartalmazhat, ezért az áztatáshoz használt vizet ki kell önteni, és csak friss vízben szabad főzni.

Hamis aminosavak

A hüvelyesek, köztük a csicserilednek védekező berendezésének egyik érdekes eszköze a hamis és ezzel káros aminosavak képzése. Az aminosavak a fehérjék építőanyagai. A hamis aminosavaknak egyfajta szerkezeti hibájuk van. Ha egy állat ilyen magot eszik, akkor a testében meggátolódik a további fehérjefelépítés. Ez a pusztulását is okozhatja. Már több mint négyszáz hamis aminosavat ismerünk.

Latirizmus

Az embereknél a legismertebb megbetegedés, amelyet a hamis aminosavak okozhatnak, a latirizmus.^[3] Több lednek glutaminsavval analóg, ám toxikus aminosavat tartalmaz. Leginkább a csicserilednek, a szegletes lednek és a borsóbükköny idézheti elő e mérgezést, mely már a hippokratikusok előtt is ismert volt. A latin szerzők crurum exsolutio és crurum impotentia neveken írják le. Ezek termésének huzamos és kizárólagos fogyasztása akár súlyos megbetegedéshez, idült mérgezéshez,^[4]^[5] akár a lábak, a hólyag és a bél megbénulásához valamint néha agykárosodáshoz is vezethet. Európában a betegség szerencsére már eltűnt, Indiában azonban a mai napig is fellelhető a különösen szegényes, kopár tájakon.^[3] A magvak toxicitása, a súlyos fokú neurotoxikus szindróma a magokat vízben főzve vagy áztatva szüntethető meg.^[6] A hüvelyeseket ezért kell a zsenge cukorborsó kivételével kizárólag főzve fogyasztani.

Takarmányként

A csicseriledneket régebben takarnányként is ismerték, de mérgező anyagokat tartalmaz, ezért ló, szarvasmarha, juh takarmányozása tilos a növénnyel.^[7]

Megjegyzések

Jegyzetek

↑ magyar-lengyel enciklopédia Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (166. o.): Groszek (Lathyrus L.) – lednek (Lathyrus)
↑ Lednek^{[halott link]} Tolnai Nagylexikon (netlexikon)
↑ ^a ^b Jelinek Mária: Püthagorasz tabuja - CompLex magazin XV. évfolyam 2. szám (12. o.), 2008
↑ Lathyrismus. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
↑ A bükkönybetegség (Lathyrismus) Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. D. H. George: „Journal d'agriculture pratique,” 1883., 40. szám
↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 27.)
↑ Mérgező növények listája Archiválva 2012. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben SZIE MKK NTTI Gyepgazdálkodási Tanszék (Hozzáférés: 2012. december 27.)

Források

TPL: Lathyrus cicera L. (angol nyelven) (html). The Plant List (2010), Version 1. Royal Botanic Gardens, Kew and Missouri Botanical Garden. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
Lathyrus cicera L. Plants of the World Online

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] yar-lengyel enciklopédia Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (166. o.): Groszek (Lathyrus L.) – lednek (Lathyrus)

[2] Lednek^{[halott link]} Tolnai Nagylexikon (netlexikon)

[complex-3] Jelinek Mária: Püthagorasz tabuja - CompLex magazin XV. évfolyam 2. szám (12. o.), 2008

[4] Lathyrismus. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

[5] A bükkönybetegség (Lathyrismus) Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. D. H. George: „Journal d'agriculture pratique,” 1883., 40. szám

[6] Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 27.)

[7] Mérgező növények listája Archiválva 2012. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben SZIE MKK NTTI Gyepgazdálkodási Tanszék (Hozzáférés: 2012. december 27.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]