Cserni János (bíró)
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve. Indoklás: elfogult. Lásd vitalap (a vita részleteihez lásd a vitalapot). |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: wikinyelv |
| Cserni János | |
| Született | 1971 (53 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cserni János (Budapest, 1971–)[1] a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának bírája, tanácselnök[2] a Galamus csoport alapító tagja és újságírója.[3] Cserni a jogi diplomája mellett újságírói diplomával is rendelkezik.
Bírói működése
[szerkesztés]Cserni a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karán tanult. 1995-ben szerzett diplomát. 1997-ben a Váci Városi Bíróságon kapott bírói kinevezést. Később az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgozott. 2002-től a Fővárosi Bíróságon volt büntetőbírő.[1] 2003-ban megszerezte második diplomáját kommunikációszakon. Ezután néhány évig a győri Széchenyi István Egyetem jogi karán tanított.
Cserni bírósági működése akkor jelent meg először a közvélemény előtt, amikor addig példátlan módon sajtóperben pénzbüntetés helyett letöltendő fogházbüntetésre ítélte Bencsik Andrást egy magánvádas perben.[4] Bencsik a Magyar Demokrata főszerkesztőjeként került bíróság elé egy Bertók László Attila újságíró által írott cikk miatt. A cikkben említett Mécs Imre SZDSZ-es országgyűlési képviselővel kapcsolatos állítások jellege miatt hozott ítéletet nemzetközi tiltakozás követte. A Legfelsőbb Bíróság végül megsemmisítette Cserni Bencsikre kiszabott ítéletét, és a letöltendő szabadságvesztést 60 000 Ft-os pénzbüntetésre változtatta. Cserni az ítéletet nem fogadta el, az Alkotmánybírósághoz fordult, azonban emiatt a Magyar Bírói Egyesület etikai eljárásban marasztalta el,[5] mivel Cserni nyilvánosan törvénysértéssel vádolta a Legfelsőbb Bíróságot. Az esetet követően Csernit elöljárói eltiltották az ítélkezéstől a média- és sajtóügyek területén.[6]
Cserni 2007-ben hét aktív és három egykori bírósági dolgozóval alakította meg az Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesületet (Ibike); a társtagok közé tartozott Fleck Zoltán jogszociológus is.[7] Az egyesület megalakulását kritikák kísérték, a Magyar Bírói Egyesület (MBE) elnöke, Uttó György szerint az egyesület „a bírói kar lejáratását” célozza.[8] Cserni többször kifogásolta azokat a törvényeket, amik korlátozzák a bírók nyilvános politikai állásfoglalásait, valamint a bírósági ügyek kapcsán történő nyilatkozattételt. Cserni 2007-ben egy beadvánnyal élt az Alkotmánybíróság felé, amiben a bírák jogállásáról szóló, 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) három passzusának megsemmisítését kérte. Ezek szerinte aránytalanul korlátozzák a szólásszabadság alkotmányos alapjogát, előírva, hogy bíróként nem nyilatkozhat sem folyamatban lévő, sem lezárt ügyekről, különös tekintettel azokra, amikben ő maga járt el. Cserni 2007-ben politikai tevékenysége miatt írásos figyelmeztetésben részesült, fegyelmi eljárás megindulása nélkül.[9] Cserni médiaszereplései, megfogalmazott kritikái sok vitát váltottak ki, a fővárosi bíróság elnöke szerint Cserni attól kezdve kritizálja az igazságszolgáltatást, amióta nem választották meg a Fővárosi Bíróság elnökhelyettesévé. „Azért nem, mert az OIT szabályzata nyolc évben határozza meg egy megyei bírósági elnökhelyettes esetében a poszt betöltéséhez szükséges gyakorlati időt, s neki csak hét éve volt. Nem lett elnökhelyettes, hát lemondott a titkárságvezetői posztról is.”[10]
2009-es megalapítása óta Cserni tagja a Galamus csoportnak, és ezáltal rendszeresen publikál cikkeket a galamus.hu portálon. 2010-ben Cserni egy „A mártír harca”[11] című cikke nagy vitát váltott ki. Ebben élesen támadja a Fideszt és a párt országgyűlési képviselőjét, Révész Máriuszt, többek között a cikk címében utalva a 2006-os eseményekre, valamint az esetre, amikor a bántalmazott politikust Kuncze Gábor „Révész Mártiriusznak” gúnyolta egy zárt körű, mégis kiszivárgott beszélgetésben.[12] Az cikk következményeképp rövidesen fegyelmi eljárás indult Cserni ellen a cikk erős politikai tartalma miatt. A fegyelmi eljárásról tájékoztató levelet Cserni közzétette a galamus.hu weboldalon 2010. szeptember 8-án, vagyis még aznap, ahogy az eljárást kezdeményezték. Ugyanakkor Cserni felvetette, hogy a fegyelmi eljárásról érdeklődött nála egy újságíró még a nyilvános közzététel előtt. Dr. Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke szerint a Cserni által írott cikk egésze „kétséget kizáróan olyan politikai állásfoglalásnak minősül, amely meghaladja a bírák számára is rendelkezésre álló véleménynyilvánítás szabadságának kereteit. Egyértelműen állást foglal az Országgyűlés legnagyobb kormánypártjának tevékenységéről, ezzel megsértve a bírák politikai állásfoglalását tiltó szabályokat.”[13]
Cserni az ATV-nek adott interjújában kifejtette, hogy a cikk kérdéses mondatai, például a „bírók nyilatkozattételi tilalmát ugyanolyan könnyen eltörölheti a kormánytöbbség, mint Nenyiről a légyszart le” még „beleférnek a publicisztika műfajába” és állítása szerint nem minősülnek politikai jellegűnek.[14]
A Belügyminisztérium 2013. október elején kiadott közleménye Cserni János bíróra hárítja a felelősséget, amiért két gyanúsított megszökhetett a házi őrizetből, ahová - a törvénynek megfelelően - azért kerültek, mert négy év előzetes letartóztatás után sem született ügyükben ítélet.[15]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b galamus életrajz. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
- ↑ Bírói adatok. [2011. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
- ↑ Cserni állítása szerint fizetés nélkül látja el ezt a pozíciót, ebből jövedelmet nem szerez Archiválva 2010. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Cserni cikkeinek listája a Galamuson Archiválva 2010. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Nemzetközi tiltakozás a Bencsik-ügyben. [2011. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
- ↑ Hírszerző 2008-06-26 16:51. [2021. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
- ↑ Az egész világ egy nagy Cserni János index.hu 2007. május 17.
- ↑ Cserni „kardozik”, azaz „ibikézik”. [2011. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
- ↑ Ibike néven alakult meg az új bírósági egyesület
- ↑ Archivált másolat. [2010. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
- ↑ Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke a „Cserni-ügyről”. [2012. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
- ↑ „A mártír harca” Archiválva 2010. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben cikk a Galamuson, Cserni János
- ↑ Bővebben Révész Máriusz cikke
- ↑ A Fővárosi Bíróság elnökének fegyelmi eljárást kezdeményező levele. [2010. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
- ↑ Cserni János interjú Kálmán Olgával. [2011. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
- ↑ Index.hu "BM: A bíró a hibás az ároktőiek szökéséért"