Ugrás a tartalomhoz

Csengery István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csengery István
Született1887. január 30.
Kolozsvár
Elhunyt1946. december 3. (59 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiCsengery János
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Csengery István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csengery István (Kolozsvár, 1887. január 30.Budapest, 1946. december 3.[1]) erdélyi születésű festő, grafikus, karikaturista, korábban huszártiszt.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Csengery János (1856–1945) műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja és Udvardy Szaniszla[2] voltak.[3] Jogot tanult. Benyovszky Istvánnal az első világháború előtt közös műtermet bérelt Budapesten. Az első világháborúban a lovas tüzéreknél szolgált. Az 1920-as években tűnt fel rajzaival a Szent György Képes Sportlapban (1929–1941) Mühlbeck Károly grafikussal.

Autodidakta módon tanulta a képzőművészetet. Sokáig Szatmárnémetiben dolgozott. Az első világháborús tapasztalatai több festményén, rajzán volt látható. Sírja a Farkasréti temetőben található.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
  • Keresztény magyar közéleti almanach, 3. kötet: Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
  • Muhi Sándor: Képzőművészeti élet Szatmáron. Szatmárnémeti, Szent-Györgyi Albert Társaság, 2004.