Csandrajáan–2

Csandrajáan–2
A Vikram leszállóegység a keringő egység fölé szerelve
Ország	India
Űrügynökség	Indiai Űrkutatási Szervezet
Küldetés típusa	Orbiter + leszállás a Holdon
Összköltség	145 millió  USD
Küldetés
Célégitest	Hold
Indítás dátuma	2019. július 22. 09:13 UTC
Indítás helye	Satish Dhawan Space Centre Second Launch Pad
Hordozórakéta	GSLV Mk III
Időtartam	7 év (keringő egység)
Az űrszonda
Pálya	Hold körüli, 169,7 km × 45 475 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Csandrajáan–2 témájú médiaállományokat.

A Csandrajáan–2 (szanszkrit: चन्द्रयान-२) India második holdszondája a Csandrajáan–1 után.

Az indiai űrkutatási szervezet (Indian Space Research Organisation - ISRO) fejlesztette ki. A küldetés kezdete 2019. július 22. 09:13 UTC. A műholdat az indiai Satish Dhawan űrközpontból bocsátották fel. Hordozórakétája az indiai gyártású Geosynchronous Satellite Launch Vehicle Mark III (GSLV Mk III). Tervezett pályájának adatai a Hold körül: 169,7 km × 45 475 km.

A műhold tartalma: holdszonda (keringő egység), leszállóegység, rover.

Fő tudományos cél: a víz eloszlásának feltérképezése a Holdon, a déli sark közelében, attól nagyjából 600 km-re. Ez lett volna az első olyan szonda, ami az egyenlítőtől ilyen távol tevékenykedik.

A sikeres holdra szállás történelmi esemény, az USA, Oroszország és Kína után India lett volna a negyedik, aminek sikerül a holdra szállás. A küldetésnek a holdra szállás része nem sikerült.

Története

A küldetést eredetileg 2013-ra tervezték, amiben partner lett volna Oroszország. A Fobosz-Grunt sikertelen 2011-es küldetése után Oroszország a Fobosz-Grunt felszerelésének teljes átvizsgálása mellett döntött, ami jelentős késéssel járt a küldetés szempontjából, így egy 2015-ös start sem volt tartható. India 2013-ban bejelentette, hogy kiszáll a közös projektből.

Küldetés

A Föld körüli pályák

A Hold körüli pályák

A tervek szerint a Vikram nevű földet érő egység a Manzinus C és Simpelius N kráterek közötti sík területen ért volna földet, az egyenlítőtől délre, a 70 fok déli szélesség körül. A leszállóegységnek 14 napig kellett volna működnie.

A műholdat egy Geosynchronous Satellite Launch Vehicle Mark III (GSLV Mk III) hordozórakéta szállította, ami 3850 kg terhet képes felemelni.

A leszállóegység a keringő egységről szeptember 2-án levált, a leszállást önállóan kezdte meg. A leszállás 2,1 km magasságig a tervek szerint zajlott. Később a leszállóegység túl nagy sebességgel közeledett a talajhoz, és 355 m magasságban, a földet érés előtt elveszett vele a kapcsolat. A Vikram leszállóegység becsapódott a Holdba nagyjából 200 km/h sebességgel, a tervezett leszállóhely 500 m-es körzetében.

A Csandrajáan–2 a tervek szerint végzi keringését a Hold körül.

A műhold felépítése

Keringő egység

Súly: 2379 kg, elektromos teljesítmény: 1000 W.

Vikram - leszállóegység

A Vikram leszállóegység Vikram Sarabhai után kapta a nevét, aki az indiai űrkutatás atyja volt.

Súly: 1471 kg, elektromos teljesítmény: 650 W.

Pragyan - rover

A felszíni egység neve Pragyan ("bölcsesség" szanszkrit nyelven).

A napelemmel ellátott rover hat kerékkel rendelkezik és nagyjából 500 méter megtételére képes. A rover csak a leszállóegységgel kommunikál, ami a keringő egységhez továbbítja az adatait.

Súly: 27 kg, elektromos teljesítmény: 50 W.

Műszerek

Keringő egység

• Terrain Mapping Camera 2 (TMC-2): a felszínt 3d-ben térképező egység.
• Collimated Large Array Soft X-ray Spectrometer (CLASS): röntgensugár-spektrométer. A felszínen található ásványi anyagok elhelyezkedését és mennyiségét térképezi fel.
• Solar X-ray Monitor (XSM): a Nap röntgensugárzását méri.
• Atmospheric Composition Explorer (ChACE-2): spektrométer.
• Synthetic Aperture Radar (SAR): a felszínt térképezi fel rádióhullámok segítségével.
• Imaging Infra-Red Spectrometer (IIRS): a felszínen lévő víz / hidroxil jelenlétét és mennyiségét méri (az infravörös tartományban).
• Orbiter High Resolution Camera (OHRC): nagy felbontású kamera a leszállás helyének vizsgálatára.

Vikram - leszállóegység

• Instrument for Lunar Seismic Activity (ILSA): a Hold szeizmikus aktivitását, a holdrengéseket vizsgálja.
• Chandra's Surface Thermophysical Experiment (ChaSTE): a felszín hőmérsékleti tulajdonságait vizsgálja.
• Radio Anatomy of Moon Bound Hypersensitive ionosphere and Atmosphere (RAMBHA-Langmuir Probe): a felszín plazmasűrűségét vizsgálja.

Pragyan - rover

• Laser-Induced Breakdown Spectroscope (LIBS): a felszín felépítését vizsgálja, lézeres spektrométerrel.
• Alpha Particle X-Ray Spectrometer (APXS): röntgensugár-spektrométer.

Források

• space.com: Liftoff! India Launches Ambitious Mission to Land at the Moon's South Pole - 2019-07-22

Külső hivatkozások

• A Csandrajáan–2 az indiai űrkutatási szervezet hivatalos oldalán Archiválva 2019. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben