Ugrás a tartalomhoz

Fobosz-Grunt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fobosz-Grunt
A Fobosz-Grunt makettje, egybeépítve a Fregat–SZB rakéta-végfokozattal
A Fobosz-Grunt makettje, egybeépítve a Fregat–SZB rakéta-végfokozattal

Ország Oroszország
ŰrügynökségOrosz Szövetségi Űrügynökség
GyártóNPO Lavocskin
Küldetés típusaMintavétel
Küldetés
CélégitestPhobos
Indítás dátuma2011. november 9.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér 45. indítóállás
HordozórakétaZenyit hordozórakéta
Küldetés vége2011 november (nem állt bolygóközi pályára)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fobosz-Grunt témájú médiaállományokat.

A Fobosz-Grunt (orosz betűkkel: Фобос-Грунт, magyarul: Fobosz-talaj) orosz anyagminta-visszahozó űrszonda, melyet a Mars Phobos holdjára terveztek indítani. A program 2001-ben kezdődött, a szonda eredetileg 2009-ben indult volna, Szojuz hordozórakétával, de ezt 2011-re halasztották, mert a program késése miatt nem értek végére a szükséges teszteknek.[1] Az indítást Szojuz rakétával tervezték, de végül a Zenyit mellett döntöttek, hogy ne kelljen tovább csökkenteni a szonda tömegét.[2] 2006. augusztus 23-án a Kínai Űrtechnológiai Akadémia bejelentette, hogy egy tudományos műszer elkészítésében működnek közre a küldetésben,[3] később a részvétel mértékét megnövelve, külön űrszonda, a Jinghuo–1 építését határozták el, az orosz űrszondával együtt indítva.[4]

Az űrszonda fedélzetén az amerikai Planetary Societyvel közösen végrehajtott LIFE (Living Interplanetary Flight Experiment) kísérlet keretében különböző, nagy tűrőképességű földi élőlények (például Szibéria talajából vett mikroorganizmusok) utaztak, ezek a tervek szerint visszatértek volna a Földre. A pánspermia elmélete ugyanis szerint különféle meteoritok belsejében élőlények juthatnak át egyik égitestről a másikra.[5]

A bolygóközi pályára állítást végző Fregat rakéta-végfokozat makettje a Párizsi légiszalonon kiállítva

A szondát 2011. november 9-én indították a bajkonuri űrrepülőtérről. A szonda Föld körüli pályára állt, melyet műszaki hiba miatt nem tudott elhagyni, mert hajtóműve nem kapcsolódott be. Az űrszondával megszakadt a kapcsolat. Felszín feletti magassága nagyjából 300 km volt. A felső légkör súrlódása miatt lassuló szonda 2012. január 15-én közép-európai idő szerint este háromnegyed hétkor visszatért a Föld légkörébe. A szonda el nem égett darabjai a Wellington-szigettől kb. 1250 kilométerre nyugatra zuhantak a Csendes-óceánba.[6]

Orosz hivatalos közlés szerint a működési rendellenességet szoftverhiba okozta, ami a szondát biztonsági módba kapcsolta. A műhold az ezt követő napokban több alkalommal automatikusan bekapcsolta manőverező hajtóműveit, és növelte keringési pályájának magasságát. A hiba okaként korábban számos lehetséges ok felmerült (amerikai katonai radar, hibás elektronikai alkatrészek, kozmikus sugárzás), de ezeket sorban ki lehetett zárni.[7]

Lásd még

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Frey, Sándor: Késik az orosz Naprendszer-kutatás újraindulása?. Űrvilág.hu, 2009. április 27. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  2. Fobosz-Grunt: Egy marsszonda története
  3. Az orosz bolygókutatás ismét szárnyal?, Űrvilág, 2007. március 3.
  4. Horvai, Ferenc: Hamarosan kínai Mars-szonda indul?. Űrvilág.hu, 2007. augusztus 3. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
  5. Frey, Sándor: A nagy utazás: élőlények a Phobosra. Űrvilág.hu, 2009. január 11. (Hozzáférés: 2009. január 11.)
  6. A Fobosz-Grunt a Csendes-óceánba zuhant (magyar nyelven). nepszava.hu, 2012. január 15. (Hozzáférés: 2012. január 15.)[halott link]
  7. SpaceFlightNow.com: Russia: Computer crash doomed Phobos-Grunt (2012-02-06)