Csalitpatkányfélék
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő miocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 Degu (Octodon degus)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Csalitpatkányfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Csalitpatkányfélék témájú médiaállományokat és Csalitpatkányfélék témájú kategóriát. |
A csalitpatkányfélék (Octodontidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.
Tudnivalók
[szerkesztés]A csalitpatkányfélék 13 faja Dél-Amerika délnyugati részén él. A legismertebb faja, a degu (Octodon degus).
Ezek az állatok középméretű rágcsálók, amelyeknek átlag hossza 12-20 centiméter. A csalitpatkányfélék szőre hosszú és selymes; általában barnás színű, alul világosabb. A legtöbb faj éjszakai életmódot folytat. Üreglakó állatok. Gumókkal és kaktuszfélékkel (Cactaceae) táplálkoznak.[1] A foguk a kopás miatt nyolcas alakú formát vesz fel, innen ered a tudományos nevük.
Egyes rendszerező a családot a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe helyezné, de ezt az indítványozást a legújabb genetikai vizsgálatok elutasítják (pl. Opazo, 2005). Korábban a tukókat (Ctenomyidae), ebbe a családba sorolták, Ctenomyinae alcsaládként. A csalitpatkányfélék családjának két legújabb leírt neme a Salinoctomys és a Pipanacoctomys. Egyes bizonyítékok szerint a családon belüli evolúció poliploidia eredménye. A Tympanoctomys barrerae tetraploid, 102 kromoszómával, míg a nemrégiben leírt Pipanacoctomys aureus 92 kromoszómával rendelkezik.
Rendszerezése
[szerkesztés]A családba 8 nem és 13 élő faj tartozik:
- Aconaemys Ameghino, 1891 - 3 faj
- Octodon Bennett, 1832 - 4 faj
- Octodontomys Palmer, 1903 - 1 faj, szinonimája: Neoctodon
- hegyi degu (Octodontomys gliroides) Gervais & d’Orbigny, 1844
- Octomys Thomas, 1920 - 1 faj
- Octomys mimax Thomas, 1920
- Pipanacoctomys Mares, Braum, Barquez, & Diaz, 2000 - 1 faj
- Pipanacoctomys aureus Mares, Braum, Barquez, & Diaz, 2000
- Salinoctomys Mares, Braum, Barquez, & Diaz, 2000 - 1 faj
- Salinoctomys loschalchalerosorum Mares, Braum, Barquez, & Diaz, 2000
- Spalacopus Wagler, 1832 - 1 faj, szinonimák: Poephagomys, Psammoryctes
- kisfülű degu (Spalacopus cyanus) Molina, 1782
- Tympanoctomys Yepes, 1941 - 1 élő faj és 1 fosszilis faj
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bishop, Ian.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 702. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1
Források
[szerkesztés]- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- Wikispecies
- ITIS szerint a tukók családja ide tartozó törzs
- Gallardo, M. H. et al.. (2004). Whole-genome duplications in South American desert rodents (Octodontidae). Biological Journal of the Linnean Society, 82, 443-451.
- Opazo, J. C. (2005). A molecular timescale for caviomorph rodents (Mammalia, Hystricognathi). Molecular Phylogenetics and Evolution, 37, 932-937.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Octodontidae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Deguworld.com - The Internet's Degu Expert, providing information, a forum and advice on raising your Degus.
- http://www.chez.com/rodent/Octodontidae/Octodontidae.html
- https://web.archive.org/web/20090302004032/http://www.degutopia.co.uk/
- DeguCage.com - Learn all about your degus
