Csala

Csala
Kégl-kastély
Közigazgatás
Település	Székesfehérvár
Városhoz csatolás	1960
Irányítószám	8000
Népesség
Teljes népesség	227 fő (2022. okt. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	135 m
Távolság a központtól	10,8 km
Elhelyezkedése
Csala Pozíció Fejér vármegye térképén
é. sz. 47° 13′ 39″, k. h. 18° 28′ 57″47.227437, 18.482477

Csala Székesfehérvár városrésze. A már megszűnt Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal halad el mellette; egykor vasútállomása is volt. Itt található a neoreneszánsz stílusban épült Kégl-kastély.

Története

Székesfehérvár határában található települések közül talán a legjelentősebb Csalapuszta, mely egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai, mint királyi emberek a megyei közélet résztvevői voltak. 1453-ban V. László a csókakői birtokokat, a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. 1588-ban az örökös nélkül elhalt Havassy Györgytől a birtok a koronára szállt. A török hódoltság alatt a pusztát Hermann György, Szeghy Ambrus és Andreasics Mátyás nyerte el, viszont ők – a katonai nemesség tagjai – nem kapták meg örök birtokként, hanem csak jövedelmeit bírták. Jogilag a birtok a Nádasdy családé maradt, akiktől 1671-ben sem sikerült konfiskálni. 1702-ben a csókakői, majd a móri uradalmi birtokok részei között volt feltüntetve. A XVIII. században bérbe adták tulajdonosaik. 1873-ban Kégl György vette meg, majd felvette a csalai előnevet. Az elhanyagolt birtokot is ő virágoztatta fel, ő emelte a Hauszmann Alajos tervei alapján a neoreneszánsz-eklektikus kastélyt és a kastélyparkot is ekkor alakították ki. A parkban álló Nagyboldogaszony-templomot is ő építette. A birtok tartotta fenn a csalai községi elemi iskolát. Kégl György neve elsősorban adományáról lett maradandó, 100 000 forintos alapítványt tett, amellyel a Fejér megyei Szent György Kórház alapjait vetette meg. Csalapuszta 1960-ig Pákozdhoz tartozott, majd Székesfehérvárhoz csatolták.