Csíksomlyói borvízforrás
A csíksomlyói borvízforrás a Kissomlyó-hegy északnyugati lábánál, a Lok-patak völgyében található.
Leírása
[szerkesztés]A csíksomlyói ferences kolostor mögötti réten fakadó forrás, a lakosság kedvelt savanyú ásványvize, vulkáni utóműködés eredményeként jött létre.
Fellobogó vízbősége és gazdag forrása miatt, Benkő Károly 1853-ban “lobogó víz”-nek nevezte.
Imets Fülöp Jákó tanár, a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium egykori igazgatója, a Székelyföld című lap 1883. november-decemberi számaiban így ír a somlyói borvízről:
“A somlyói szerzetesek a Somlyó nyugati tövében s részben saját területükön fekvő ásványos forrásra figyelmüket kiterjesztették. “
Vitos Mózes pap, helytörténész a Csikmegyei füzetek: Adatok Csikmegye leírásához és történetéhez című könyvében a következőket írja a csíksomlyói ásványvízről:
"Isten e kézzelfogható adománya, a természet e kincse, melyet a csíki főmuzsák gyermekeinek különös kedvezményképpen nyujt oly pazar bőkezüséggel, egy csinos kőküpüben van felfogva, melyet a csikszentkirályi kőfaragók egy darab kőből készítettek volt egy öl hosszu, vagy mély és egy fél öl átméretü nagyságban".
E kőküpün a következő sokatmondó kronosztikon olvasható:
Rég fa VaLék. DarVas VenánCz VáLtoztata KőVé, Már Vigan Lobogok, hogy kIkI VágygyaL Igyék!
A kronosztikon betűi az 1839-es évet adják.
Kettős vályújának elsőjén pedig, melyben a forrásnak a kőküpü oldalcsatornáján kicsorgó vize fel van fogva, ezen vers állott:
Szomjas merits, vagy igyál, im jó és friss vagyok itt is.
A második vagy alsó válasz ez:
A barmok s madarak szomjukat üzik el itt.
Alá volt írva: "Bodó Benjamin Sz.-Ferenczes."
Ugyan e gazdag viztartalommal biró forrás vize csatornákon mintegy 20 méternyire le volt vezetve az uszodába.”
Imets Fülöp Jákó feljegyzése szerint, Darvas Vénácz ferences szerzetes, zárdafőnök, a bővizű forrást, cserefából készített, két-két szakaszos vályúba vezettette. Ezt a vályút negyven éven át használták.
Felhasználása
[szerkesztés]A csíki székelyek egyik megélhetőségi lehetősége, a somlyói borvíz házhoz szállítása volt. Már a 19. század végén, a megrendelőknek, mázatlan cserépkorsókban szállították házhoz a kedvelt savanyúvizet. Hagyományos tehénfogattal indultak minden reggel a városba, a szekéren két szinten sorba helyezték el a borvízzel teli korsókat.
A Csíki Lapok 1902. október 15-i számában olvasható:
“Szeredába hordja naponta szekérszámra számtalan korsóval a kellemes és bő forrás vizét egy vállalkozó, hol valóban nagy szükséget pótol, mert itt az ívóvíz általában rossz, legtöbbnyire meszes. Aki a somlyói vizet megszokja, alig nélkülözheti.”
Az egyre növekvő város igényeinek kielégítésére, a borvízfuvarozást is modernizálni kellett, így a lassú tehénfogatot a gyorsabb lófogat váltotta fel. A szeredaiak által oly nagyon kedvelt borvizet évtizedeken át fogatok szállították.
A későbbi időkben a forrást tetőszerkezettel látták el, hogy védjék az időjárás hatásaitól.
Napjainkban, a szépen felújított borvízforrás és rendezett környéke fogadja az oda látogatókat.
A csíksomlyói borvíz, a csíkszeredaiak által ma is közkedvelt asztali ásványvíz.
Gyógyhatása
[szerkesztés]Az ásványvíz, ivókúra formájában kiválóan alkalmas: savtúltengéses gyomorbántalmak és emésztési zavarok kezelésére.
Jellegzetessége
[szerkesztés]Bikarbonátos, vasas, sós, kalciumos, magnéziumos, szénsavas, hypotoniás ásványvíz.
Összetétele
[szerkesztés]Az 1957-es mintavétel idején a víz vegyi összetétele a következő:
| 1 kg víz tartalmaz | mg |
|---|---|
| Klór | 183,0 |
| Bróm | 0,05 |
| Nitrát | 2,2 |
| Hidrokarbonát | 1 845,2 |
| Nátrium | 603,5 |
| Kálium | 23,0 |
| Lítium | 0,3 |
| Ammónia | 0,7 |
| Kalcium | 92,6 |
| Magnézium | 41,3 |
| Vas | 14,2 |
| Metakovasav | 88,0 |
| Metaborsav | 36,5 |
| Amin | 0,1 |
| Szabad széndioxid | 1 907,2 |
| Ásványtartalom | 4 837,85 |
Kezelési javallatok
[szerkesztés]Ivóvízként a következő betegségek kezelésére használható:
- Savhiányos gyomorgyulladás
- Hypotoniás dyspepsia
- Diurétikus kezelés
- Másodlagos vérszegénység
Források
[szerkesztés]- Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda, 1974.
- Zsigmond Enikő: Csíki-havasok. Csíkszereda, 1999.
- Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek: Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez 1. kötet. Csíkszereda, 2002.
- Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.
.svg){kind=small}