Cséti Ottó
| Cséti Ottó | |
| Született | 1836 Buda |
| Elhunyt | 1906. augusztus 9. (69-70 évesen)[1] Lucsivna |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | bányamérnök |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Verbói Cséti Ottó (eredeti neve: Chrismár Ottó (1884-ig)) (Buda, 1836. – Lucsivna, 1906. augusztus 9.) bányamérnök, akadémiai tanár, újságíró, lapszerkesztő. Fia, Cséti Róbert (1872–1933) vaskohómérnök volt.[2]
Életpályája
[szerkesztés]Korán árva lett. Tanulmányai folytatni akarta, így gyári munkásként dolgozott. 1856–1858 között a bécsi műegyetem hallgatója volt. 1858–1862 között a Selmeci Akadémia hallgatója volt, ahol bányászatot, kohászatot tanult. Kincstári szolgálatba lépett. 1862–1863 között a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia tanársegéde volt. 1863–1868 között Selmecen, Govasdián, Kapnikbányán és Nagybányán teljesített szolgálatot. 1868–1872 között a diósgyőri vasgyár mérnökeként dolgozott. 1872–1902 között a bányamértan-geodézia tanszék vezetője volt; utóda Szent-Istványi József Gyula lett. 1872–1873 között helyettes tanára, 1873–1878 között rendkívüli tanára, 1878-tól rendes tanára volt. 1889-ben bányatanácsosi címet kapott. 1892–1894 között a Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztője volt. 1894-től főbányatanácsosi címet kapott. 1902-ben nyugdíjba vonult.
Számos földmérő és bányamérő műszert szerkesztett; ilyen például a Cséti-féle aknafüggélyező, a tahiméter, a teodolit és a mérőasztal. Műszereit ma a soproni bányászati múzeumban őrzik.
Művei
[szerkesztés]- Erdészeti földméréstan (Budapest, 1888)
- Az út, híd és erdészeti vasuiak építéséről (Selmecbánya, 1889)
- Bányaméréstan. Felső földméréstan (Selmecbánya, 1894)
- Das ungarische Nivellierinstrument für Grubenmessungen (Berg- u. Hüttenmännische Zeitung, 1895)
- Általános földméréstan tankönyv vasúti, kataszteri, tagosító, bánya- és erdőmérnökök számára (Selmecbánya, 1900)
- Erdészeti földméréstan. Második javított kiadás (Selmecbánya, 1900)
- Bányatelepek (Selmecbánya, 1904)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cséti Ottó, Chrismár, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02779.htm
- ↑ http://mek.oszk.hu/01800/01841/01841.pdf
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Jó szerencsét! Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tudósnaptár
- http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/efelt/doc-ftt/01_Bemutatkozunk/Cseti_Szabo.pdf
- https://www.ombkenet.hu/images/stories/netre_Banyaszat_2016_5_6_szam.pdf
További információk
[szerkesztés]- Pauer János: A Selmecbányai Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia Története (Selmecbánya, 1896)
- Verbói Cséti Ottó (Bányászati és Kohászati Lapok, 1906)
- Dolezal: Über die markscheiderischen und geodaetischen Erfidungen des königl. ung. Oberbergrates Cséti (Oest. Zeitschr. für Berg-u. Hüttenwesen, 1907)
- Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Budapest, 1958)
- Magyar műszaki alkotók (Budapest, 1964)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar földmérők arcképcsarnoka. Budapest, 1976. Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat.
- Dobrossy–Eszenyi–Zahuczky: Miskolci életrajzi lexikon; Pfliegler J. Ferenc Emlékére a BAZ Megyei Levéltárért Alapítvány–Miskolc Megyei Jogú Város, Miskolc, 2008.
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8