Császári és Királyi 15. Ferenc Szalvátor Huszárezred
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Az 15. Ferenc Szalvátor Huszárezred (hivatalos német nevén: K.u.K. Husaren-Regiment Erzherzog Franz Salvator Nr. 15.) az Osztrák–Magyar Monarchia Császári és Királyi Hadseregének (kaiserlich und königliche Armee) egyik huszárezredeként lett felállítva. Az 1867-es kiegyezést követően az ún. Közös Hadsereg alakulata volt az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as felbomlásáig. 1898-tól új ezredtulajdonosa, Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor főherceg nevét viselte.
1915-ben az összes ezred nevét megszüntették. Ezután az alakulat Császári és Királyi 15. Huszárezred néven szerepelt. Ezt a gyakorlatban nem tudták kivitelezni, mivel a háború miatt bevezetett költségcsökkentés nem tette lehetővé új nyomtatványok és pecsétek készítését. Másfelől senki sem tartotta be ezt az utasítást, és továbbra is korábbi nevén hívták az ezredet.
Története
[szerkesztés]
 |
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé! |
A dragonyos ezredet 1701. szeptember 9-én alapította I. Lipót császár engedélyével Christian Ernst von Brandenburg-Bayreuth tábornok. Kezdetben négy századdal rendelkezett, amit Bayreuthban besorozott legénységgel hoztak létre. Később további nyolc századot alakítottak ki csehországi legénységgel.
- 1731-ben az 1727-ben felállított századokat átadta a de Ligne, Jörger és Vehlen dragonyos ezredeknek
- 1760 átalakítás Chevauxlegers Ezreddé
- 1762 átalakítás Dragonyos Ezreddé
- 1768-ban a gránátos század átadásra került az újonnan felállított 1. Karabélyos Ezrednek (3. Dragonyos Ezred), eközben megkapta a megszüntetett de Ville Vértes Ezred egy századát
- 1769 megkapta 39. Lovassági Ezred számozást
- 1775 átadásra került a megszüntetett Liechtenstein Dragonyos Ezred egyik osztálya
- 1798 átnevezés 7. Könnyű Dragonyos Ezreddé
- 1802 átnevezés 5. Dragonyos Ezreddé, a megszüntetett 5. Modena Dragonyos Ezredének egyik osztályát átvette
- 1860 átalakítás 10. Vértes Ezreddé
- 1867 átalakítás 10. Dragonyos Ezreddé
- 1873 átalakítás 15. Huszárezreddé
Kiegészítő körletek
[szerkesztés]Az ezredet a következő területekről egészítették ki:
- 1781-ben Csehországból
- 1807-60 Alsó- és Felső Ausztria
- 1853 14. Gyalogezred kerülete
- 1857-60 4. és 49. Gyalogezred kerülete
- 1860 Dél-Stájerország, Krajna és Partvidék tartományokból, 47. 17. és 22. Gyalogezred kerülete
- 1873-ban huszárezreddé való átalakítását követően Nagyvárad, Debrecen és Munkács
- 1883–1889 Szatmárnémeti, Munkács, Máramarossziget
- 1889-től a VI. Hadtest kerülete - Kassa
Békehelyőrségek
[szerkesztés]| I. | II. | III. |
|---|---|---|
|
|
Ezred tulajdonos
[szerkesztés]- 1701 Gróf Christian Ernst von Brandenburg-Bayreuth tábornagy
- 1712 gróf Georg Wilhelm von Brandenburg-Bayreuth lovassági tábornok
- 1727 gróf Victor Philippi vezérőrnagy
- 1740 gróf Ludwig Balayra lovassági tábornok
- 1753 gróf August Porporatti vezérőrnagy
- 1757 Carl Friedrich von Zweibrücken-Birkenfeld
- 1760 Carl August Pfalzgraf von Zweibrücken-Birkenfeld ezredes
- 1781 Christian zu Waldeck herceg ezredes
- 1798 névváltoztatás: 7. Könnyű Dragonyos Ezred
- 1798–1801 betöltetlen
- 1801 I. Miksa bajor király
- 1817 Lajos Károly Ágost herceg
- 1825-től I. Lajos bajor király
- 1868 Edmund zu Schwarzenberg tábornagy
- 1873-1897 gróf Erdödy Pálffy Móric
- 1898 Ferenc Szalvátor főherceg táborszernagy
Ezred-parancsnokok
[szerkesztés]- 1873 – Pokorny Lajos alezredes-ezredes
- 1879 – Hertelein Mihály ezredes
- 1885 – Czerlien Márk ezredes
- 1890 – Ballács Vince alezredes-ezredes
- 1893 – Alfred von Remiz ezredes
- 1898 – Edgar Zuna alezredes
- 1898 – Richard Henike von Temsburg alezredes-ezredes
Hadműveletek
[szerkesztés]- 1702-ben az ezred egészen a Rajna folyóig nyomult előre, és részt vett Landau megszállásában és a Friedlingeni csatában.
- 1703-ban harcolt Munderkingennél, majd átvezényelték Észak-Tirolba, majd ezt követően Trientbe. Részt vett Kufstein elfoglalásában.
Habsburg-ellenes mozgalmak és a Rákóczi-szabadságharc
- 1704 harcok: Székesfehérvár, Léva, Koronczó.
- 1705 harcok: Sárvár, Vöröskő vára, Zsibó. Áthelyezték Erdélybe.
- 1706 részt vett az alsószilvási csatában, majd a Felvidékre helyezték át.
- 1707 a Pálffy-hadtest alárendeltségébe került és az osztrák-magyar határnál állomásozott.
- 1708 részt vett a trencséni csatában.
- 1709 három század részt vett a mindszenti csatában és Simontornya elfoglalásában. Részt vett Veszprém elfoglalásában.
- 1710 harcok Nagyvázsonynál, Vépnél, Karakónál, Rédicsnél és Marcalinál.
- 1711 négy század részt vett Kassa megszállásában.
- 1716 ütközet Carlowitznál és részvétel a péterváradi csatában, utána Temesvár megszállására rendelték ki.
- 1717 Belgrád megszállása és a dunai-híd biztosítása, A törökök üldözése, és Zwornik felderítése.
- 1734/35 Savoyai Jenő hadseregében való részvétel a Rajnánál.
- 1737 Báró Festetics József parancsnoksága alatt elfoglalták Bagna-Palánkot.
- 1738 az ezred a fő hadsereg része volt, és vett részt a szerbiai harcokban.
- 1739 a grockai csatában súlyos veszteségeket.
- 1744 bevonulás Bajorországba, majd előrenyomulás a Rajnáig.
- 1745 harcok Oberpfalznál, két század részt vett az ambergi és a pfaffenhofeni csatában.
- 1746-47 járőrszolgálat a Itáliában.
- 1756 Áthelyezés Csehországba.
- 1757 harcok Reichenbergnél és Jungbunzlaunál és részt vett a kolini boroszlói és a leutheni csatában.
- 1758 harcok Domstadtlnál, Holitznél Hochkirchnél.
- 1759 Járőrszolgálat.
- 1760 súlyos veszteségeket szenvedett Strehlánál.
- 1761 járőrszolgálat Szászországban.
- 1762 harcok Döbelnnél, Wilsdruffnál és Dippoldiswaldenél.
- 1778-79 Járőr-és biztosítási szolgálat Csehországban.
Osztrák–török háború (1787–91)
- 1788 Horvátországi harcok. Dubica és Újvidék elfoglalása.
- 1789 Nándorfehérvár (Belgrád) elfoglalása.
- 1793 harcok a Felső-Rajna mentén. Csaták: Rheinzabern, Landau, Killstett, Hördt, Bettenhofen városánál.
- 1794 részt vett a nyugat-pfalzi csatákban.
- 1795 két osztály részt vett a bacharachi csatában.
- 1796 harcok Malsch és Cannstattnál, majd a Latour-hadtest alárendeltségében részt vett a friedbergi az isari és a schliengeni csatában.
- 1797 járőr-és biztosítási szolgálat a Felső-Rajna vidékén. Harcokra nem került sor.
- 1799 harcok Svájcban: Winterthurnál és Zürichnél.
- 1800 harcok a Vorarlbergben és Tirolban.. Harcok Breisachnál és Schliengennél, Wettenhausennél, Schwabmünchennél és Hohenlindennél.
- 1805 részt vett az ulmi csatában
- 1809 áthelyezés Itáliába, ahol az ezred részt vett a sacili csatában. Még abban az évben Magyarországra rendelték és részt vett a győri csatában.
- 1809-ben a Németországban harcoló Osztrák Császári Hadsereg III. Hadtestje alá rendelték. Részt vett az eglofsheimi, az asperni és a wagrami csatában.
- 1813 járőr-és biztosítási szolgálat Ausztriában.
- 1814 részt vett a mincioi csatában.
- 1815-ben Dél-franciaországi csatákban, majd Elzász megszállásában vett részt.
- 1821-ben az ezred biztosítási műveletekben vett részt Itáliában, Nápoly térségében,
1848–49-es ausztriai forradalmak és szabadságharcok
- 1848-ban a lombardiai forradalom leverésében játszott szerepet. Egy osztály részt vett a santa lucia-i csatában, egy másik osztály pedig a mantuai csatában vett részt.
- 1849-ben a tartalékos hadtesthez rendelve az ezrednek nem voltak harci bevetései.
- 1859-ben az ezredet nem vetették be.
- 1866-ban részt vett a königgrätzi csatában.
A huszárezred eleinte ezred kötelékben harcolt, majd hadosztály közvetlen huszárosztályként felosztva. A háború vége felé gyalogosként vetettél be az ezredet, majd 1918-ban a győztes hatalmak nyomására az ezredet felszámolták.
Megszüntetése
[szerkesztés]1918 őszén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország kikiáltotta függetlenségét. A frontokon harcoló alakulatokat hazaszállították és a fegyverszüneti egyezmény értelmében felszámolták őket. Ez a sors jutott a nagy múltú Császári és Királyi 15. Huszárezred számára is. A hivatalos források szerint viszont a Császári és Királyi Hadügyminisztérium alá tartozott és mivel Magyarország függetlenné vált, nem hívhatta volna haza a többnyire magyar sorállománnyal rendelkező ezredet, hogy megszüntethesse. Ezt csak is a K.u.K. Hadügyminisztérium tehette volna meg. Nem tudni pontosan, hogy ez valaha meg is történt-e.
1914. júliusi alárendeltségi állapot
[szerkesztés]- VI. Hadtest – 1. Lovassági Hadosztály – 6. Lovasdandár
- Nemzetiség: 91% magyar – 9% egyéb
- Ezredparancsnok: Alfons van der Sloot von Vaalmingen alezredes
- Ezredvezénylő nyelv: magyar
- Egyenruha: sötétkék atilla aranyozott gombokkal és hamuszürke csákó takaróval
Szervezete
[szerkesztés]A 18. századi folyamatos hadseregreformok során a lovasságnál az ezredeket négy osztályra, ezen belül nyolc svadronra tagolták. Kialakítottak egy tartalék svadront is 186 fővel, elsősorban az újoncok kiképzésére. Az addigi 2 századot (lovassági szervezés) felváltotta az immár 2 svadron (divízió szervezés). Vagyis a lovasságnál eltüntették az addig a gyalogságtól átvett kompánia (század) megnevezést és a lovassági század svadron nevet nyert, míg az addigi kétszázadnyi harcászati egység, a svadron új megnevezése divízió (osztály) lett. Szabályozták az ezredlétszámokat, a zászlók alakját, az egyenruha formáját, de a szín ezredről ezredre változott. A fegyverzet továbbra is kard, két pár pisztoly, később rövid karabély. A vezényleti nyelv német maradt, de a nem magyar származású ezredtulajdonosok, illetve ezredparancsnokok döntő többsége – tekintettel, hogy huszárjaikkal magyarul tudjanak beszélni – megtanulták a nyelvet, ha törve is, de megértették magukat.
1860-tól az ezred 2 osztályból állt, ami továbbá három-három századból. Így került bevetésre az első világháborúban.
Az egyes osztályokat a vezetőjükről nevezték el:
- az 1. osztály volt az ezredesi-osztály
- a 2. osztály volt az alezredesi-osztály
- a 3. osztály volt az 1. őrnagyi-osztály
- a 3. osztály volt a 2. őrnagyi-osztály
1798-ig az ezredeket tulajdonosuk neve szerint hívták, akiknek ténylegesen vezetniük is kellett az alakulataikat. Minden tulajdonosváltással az ezred új nevet kapott. 1798-at követően hivatalosan csak számozással illették az alakulatokat, de bizonyos esetben, illetve beszédben az éppen aktuális ezred tulajdonos nevén nevezték.
Az állandó névváltoztatások miatt nehezen követhető az osztrák-magyar huszárezredek története.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Ságvári György–Somogyi Győző: Nagy huszárkönyv. Magyar Könyvklub, 1999
- Zachar József: A magyar huszár. Corvina, 2000
- Obstlt. Alphons Frhr. v. Wrede: Geschichte der K.u.K. Wehrmacht von 1618 bis Ende des XIX Jh. Bécs, 1898–1905
- Georg Schreiber: Des Kaisers Reiterei. Österreichische Kavallerie in 4 Jahrhunderten. Mit einem Geleitwort von Alois Podhajsky. Speidel, Bécs, 1967
- B. M. Buchmann: Österreich und das Osmanische Reich. WUV-Univ. kiadó., Bécs, 1999
- Allmayer-Beck/Lessing: Die k.u.k. Armee 1848–1918. Bertelsmann, München, 1974
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az k.u.k. Husarenregiment „Erzherzog Franz Salvator“ Nr. 15 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.