Ugrás a tartalomhoz

Coswig (Anhalt)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Coswig
A városháza
A városháza
Coswig címere
Coswig címere
Közigazgatás
Ország Németország
JárásWittenbergi járás
Irányítószám06869
Körzethívószám
  • 034903
  • 034907
  • 034923
  • 034929
RendszámWB
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség11 468 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség38,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
Terület
  • 295,73
  • 295,75
km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 51° 53′, k. h. 12° 26′51.883333°N 12.433333°EKoordináták: é. sz. 51° 53′, k. h. 12° 26′51.883333°N 12.433333°E
Elhelyezkedése Wittenbergi járás térképén
Elhelyezkedése Wittenbergi járás térképén
Coswig weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Coswig témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Coswig város és egyben közigazgatási alapegység, község Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban, Wittenberg járásban. Lakosainak száma 11 468 fő (2023. december 31.).[1]

Földrajza

[szerkesztés]

A város az Elba folyó északi magaspartján, a Fläming-hátságon,(wd) a jégkorszakban kialakult gerincen fekszik, előtte a folyó a szintén jégkorszaki eredetű ősfolyamvölgyben folyik.

A községhez tartozó további települések

[szerkesztés]

[2]

Története

[szerkesztés]

A vidék időszámításunk kezdete után a germán és a nyugati szláv törzsek települési területének határvidékén volt. A város első írásos említése 1187-ben származik, Cossewiz vára néven. 1215-ben az ősi német nemesi család, az Askani-ház legfontosabb birtoka volt az Elbától északra. A középkorban flamandokat telepítettek a vidékre, akikről a földrajzi táj jelenlegi nevét kapta. A hagyomány szerint a flamandok honosították meg a gémeskutak használatát, amikből ma is látható néhány a környéken. A településen számos fazekas működött.

A 16. században a schmalkaldeni háború idején spanyol csapatok végeztek nagy pusztítást a településen. A harmincéves háború idején Wallenstein egy ideig itt tartotta a főhadiszállását. 1603 és 1793 között az Anhalt-Zerbst hercegség része volt.

A város kastélya 1667–1677 között épült. 1874-ben börtönné alakították át. A náci uralom idején a 300 főre épült börtönben 900-as raboskodtak, nagyrészt politikai foglyok. 1944 novemberében a városi lőszergyárban robbanás történt, aminek 94 halálos áldozata volt.

A város mindig szoros kapcsolatban állt a folyóval. A halászok negyede alsó és felső részből (Ober- und Unterfischerei) állt. A folyóban sokféle halat fogtak, így gyakori volt a csuka, a jászkeszeg, a ponty, a vörösszárnyú keszeg, a fogas, a pisztráng, a fejes domolykó, az angolna, a lazac, a harcsa, de még tokfélék is előfordultak. Az anhalti hercegi ház kormányzata már a 16. században rendeletben szabályozta a különböző halfajtákból kifogható halak minimális méreteit. A folyón kötél által mozgatott komp működött, ami csak a folyó víz energiáját hasznosítva vitte át az utasokat és a terheket az egyik partról a másikra. A vízparton hajóvontatók dolgoztak, a folyásiránnyal szemben 6-8 fős csapatok vontatták a hajókat. Az első gőzhajó 1839-ben jelent meg a folyón.

A második világháború végén, a nagy éhezések idején a környéken meghonosodott a kutyahús fogyasztása, amit Töpferschweinnek (fazekas-disznó) neveztek, mert a fazekasok kezdték el készíteni a legfeljebb négy éves kutyák húsát a kemencéikben. Ez később különleges helyi gasztronómiai hagyományként élt tovább. A kutyazsírt sütésre is használták, és patikákban is árusították TBC elleni szerként.

A város 1949-ben az NDK része lett. 1987-ben ünnepelte 800 éves fennállását. 2007. július 2-ától a várost és a községet a hozzá tartozó 16 településsel Wittenberg járáshoz csatolták.

A kastélyt 2006-ban privatizálták, az új tulajdonos kulturális centrum kiépítését ígérte.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Coswig (Anhalt) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Turisztikai tájékoztató táblák (lefényképezve)

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]